Talányos út vezetett az eseményhez, felszentelték azt a Mária-szobrot, amit az épület pincéjében találtak. A szobor készítési idejét a 19. század végére teszik, alkotója ismeretlen. Most pedig díszhelyre, a kapun belépővel éppen szemben lévő lépcső tetejére, egy szoborfülkébe helyezték el a ma Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) Mikszáth téri épületében – Kisboldogasszony napján.
Kérdés természetesen, hogy lehet, hogy a pincében ismeretlen eredetű szobrot találtak. Nem válasz erre, de a rektori beszédben, ill. kapcsán utalás van arra, hogy az épületben 1914-ben nyílt meg az első budapesti leánygimnázium, a bentlakásos Sacre Coeur Sophiánum. A szobor, amiről semmi konkrét infó nincs, nem kapcsolható ehhez a tényhez (és mint írtam, készítését korábbi időkre teszik).
A szoborról: "A Mária-szobor is kereste a helyét. ...Mária királynő a Bölcsesség Széke, akihez sokszor fohászkodunk. Akkor is ő a királynő, ha a koronája letört. A középpontban a bájos és aranyos gyermek Jézus van, aki a keresztjével ledöfi a világot felfaló sárkányt. Az ártatlan megöli a bűnt, a saját kereszthalálával és a végtelen isteni szeretettel..."^[1]
A szobor ikonográfiájáról (Bizzer István művészettörténész): "...ez a Mária-szobor egy komplex ikonográfiai típusba tartozik, amelynek hosszú a fejlődésvonala, és a Győzedelmes Nagyasszony tiszteletéhez kötődik. A Boldogságos Szűz nem önmagában jelenik meg, hanem egy sárkánykígyóval és a gyermek Jézussal. Mária a kígyó fején és farkán tapos, míg Jézust az ölében tartja. Koronát visel, ő a Mennyek Királynéja. Koronájának abroncsa tizenkét ékkővel díszes. Mária attribútuma az alma is, amit a kígyó a szájában tart. A Szűzanya istenszülőként is megmutatkozik, gyermeke lándzsát tartva harcol a kígyóval. Az attribútumok és a szereplők többféle mariológiai és üdvtörténeti jelentéssíkot kapcsolnak egybe, egyetlen értelmi összefüggéssé...." Továbbiak erről az összetett alkotásról olvashatók ugyanott. ^[1]

---