Somfalva (németül Schattendorf, horvátul Šundrof) a trianoni békediktátum következtében lett része Ausztriának. Addig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott.^[1]
Szobra egy nyitott fülkében áll, 1715 tájékán, pestisjárvány idején állították.^[2]
A gyónási titok megtartásáért mártírhalált halt Szent János attribútumai közül itt: a főpapi öltözetet, a birétummal, csipkeszegélyű karinggel kezében a feszülettel, pálmaággal, a hermelinpalástot, az öt aranycsillaggal díszített glóriát (TACUI=hallgattam) látjuk.
Szerepel a műemléki nyilvántartásban.^[2]
Nepomuki Szent Jánost a vízenjárók és rágalomtól tartók védelmezőjeként is tisztelik, e mellett a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és halászok védőszentje.^[3]
„Amikor a szenttéavatási pör során János tetemeit föltárták: a nyelve mint a szentgyónás titkainak felnyithatatlan tárháza, minden rothadás nélkül épen és friss színben találtatott. 1729-ben avatták szentté.”^[4]

---