Az első világháború centenáriumának idején számtalan megemlékezés, kiállítás és könyv született a Nagy Háború csatáiról, ill. a hátországi eseményekről. Ehhez kapcsolódva avatták fel Miskolcon Szent-Gály Gyula domborműves emléktábláját, melyet a Thália-ház Színészmúzeum előterének falára helyeztek el.^{[1] [2]}
De! Hogy került a csizma az asztalra? Hogy lett egy zenepedagógus egy háborús megemlékezés főszereplője?- kérdezhetjük jogosan.
Szent-Gály Gyula zeneszerző, zenepedagógus Kecskemétről került Miskolcra 1909-ben, és 1919-ig volt a városi zeneiskola igazgatója. Szűken vett szakmai feladatai mellett már a kezdetektől aktívan bekapcsolódott a település kulturális- és közéletébe. Részt vett a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület munkájában, irányította a városi zenekart, a Miskolczi Daláregyletet, ezen kívül gyakran jelentek meg zenetörténeti írásai a helyi sajtóban. Sokrétű feladatai mellett dalokat komponált, népszínműveket zenésített meg; így zeneszerzőként is komoly ismertségre tett szert.
Zenei munkássága mellett ki kell emelni a háború alatt végzett karitatív tevékenységét! Dalai, művei „közül sok a háborús évek alatt született és megírásuk hátterében fontos motívum volt a jótékonyság, … és az ezekből befolyt bevételekből a rászorulókat támogatta.”^[3]
Az igazgatót a háború szenvedései, a harcok, a veszteségek, az özvegyek és árvák sorsa mélyen megérintette. A hátországban maradtak megsegítésére a város számos jótékonysági rendezvényt szervezett, ahol Szent-Gály Gyula az egyik legaktívabb tag volt. Adománygyűjtés céljából havonta több alkalommal előadásokat rendezett, közreműködött a Vöröskereszt templomi jótékonysági hangversenyein, ill. különböző műsoros esteken. Ezek fő célja az volt, hogy az 1916-ban létrehozott 10-es honvéd hadiözvegy- és árvaalapot minél több bevételhez juttassa. De kellett is a bevétel, hisz ahogy a háború egyre jobban előre haladt, úgy nőtt az elesett hősök és a hátrahagyott özvegyek és árvák száma. Szent-Gály Gyula áldozatos munkájával így karolta fel és segítette a hadiözvegyeket és árvákat. Ő ezt a csatát vívta 1919-ben bekövetkezett haláláig.
Miskolcon az egykori honvédek emlékét köztéri szobor őrzi, a haditemetőket is rendbe hozták, de akik a háború áldozatainak megsegítésén dolgoztak, azoknak semmilyen emlékhelye nincs a városban. A miskolci Herman Ottó Múzeum történész muzeológusai Szent-Gály Gyula emléktáblájának felállításával ezt a hiányt pótolták.[3. jegyz. 167-177.] ^[4]
A bronz féldomborművet Rudolf Ilona fiatal miskolci szobrász készítette. A műalkotást falra írt szöveg keretezi, ami Szent-Gály Gyula életútjának állomásait eleveníti fel. ^[1]

---