A ma a Halenarska utcában álló barokk épület 1724-ben lett a Stephaneum székhelye. A bejárat fölött látható két dombormű-részlet eredeti helye a szeminárium régi épületének kapuzata lehetett. A jobb oldali relief központi alakja a papnevelő intézetet alapító, zsámolyon térdelő Pázmány Péter esztergomi érsek (1616–1637), kezében talán az alapító oklevél, rajta quadratum. Körülötte olyan személyek láthatók, akik a nagyszombati papnevelő intézetért sokat tettek: Pázmány mögött balra zsámolyon térdel Oláh Miklós (esztergomi érsek, 1553–1568) és Koháry II. István (költő), lábánál a Koháry-címerrel, Pázmánytól jobbra Lósy Imre (esztergomi érsek, 1637–1642) és Lippay György (esztergomi érsek, 1642–1666) tűnik azonosíthatónak.
A relief baloldali párdarabján a koronát felajánló Szent István király térdelő alakja látható egyházi és világi vezetők társaságában az ország címerével: mögötte jobbra Szent Imre kezében hercegi süveggel és Szent László bárddal, balra a püspöksüveges alak Szent Adalbert, a bal szélen álló telt arcú alak talán Bakócz Tamás.
A két töredék egy középkori ikonográfiai hagyományra visszanyúló kaputimpanon részeként képzelhető el, melynek közepén trónoló Madonna- vagy Krisztus-ábrázolás feltételezhető.

---