„Kapuvár kezdetben a honfoglaló magyarság nyugati határvidékének védvonala volt. A törökök elleni harcokban is jelentős szereppel bírt, többször elfoglalták az oszmán csapatok, de mindannyiszor visszafoglalták tőlük.”^[1]
1808-ban, Meiszner Károly tervei szerint klasszicista stílusban épült meg Kapuvár, a Hanság fővárosának Szent Anna tiszteletére szentelt temploma.^[2][3]
Illő és igazságos megemlíteni a templomépítőt, Tolnai Ferencet, aki 52 éven át volt Kapuvár plébánosa és a jelenlegi atyát, Radó Tamást, aki Kapuvár és térsége lelki életének irányítója, jelenleg a Győri Egyházmegye pasztorális helynöke, aki szervezője, organizátora a templom külső és belső megújításának is.

A főbejárat fölötti fülkében álló szobor azt ábrázolja, amint Szent Anna tanítja Máriát.
Szent Annát, Jézus nagyanyját kezében könyvvel látjuk, mellette Mária térdel. Különlegessége abban mutatkozik meg, hogy abban az időben a lányok taníttatása nem volt szokás. Azonban Mária Erzsébetnél tett látogatása alkalmával mondott öröméneke, a Magnificat, bizonyosságot ad a Szentírás ismeretéről.
Szent Anna ünnepe, emléknapja július 26-án van. Neve annyit jelent, mint kegyelemmel áldott.^[4]
„Szent Anna a késő középkor folyamán a család és a nemzetség oltalmazójává vált: mint matriarchában, benne látták ugyanis Jézus tágabb értelemben vett családjának magvát. Mivel későn részesült gyermekáldásban, ezért a vajúdó nők, a terhes asszonyok patrónájaként is tisztelték, de pestis idején is imádkoztak hozzá. A barokk korban a jó halál patrónájaként is számon tartották, valószínűleg annak köszönhetően, hogy halálakor a kis Jézus jelen volt halálos ágyánál.”^[5]

---