„A középkorban a területén három település keletkezett. A feltehetően a mai Lengyel-kápolna körüli, a szigligeti várhoz tartozó Hegymagas, a hegy északnyugati peremén lévő ismeretlen település, valamint a hegy déli oldalán elterülő Sűrűdomb körüli falu, amely a veszprémi egyházé volt. A három településlétezésére vall az okleveles és a régészeti adatokban szereplő három templom is. Hegymagas Szent György egyházát — amelyről a hegy mai nevét kapta — a XIII. századtól kezdve ismerjük, plébániája még 1550-ben is működött.”^[1]
A Lengyel-kápolna néven ismert templomot a Lengyeltótiból származó Lengyel család 1775-ben építtette a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.^[2]
Homlokzatát fülkeszobrok díszítik. Szent György, Szent Imre, Szent Péter, Szent Pál, Szent Antal és Szent József alakja, az oromzat két szélén pedig Szent István és Szent László király áll.^[1]
A bal oldali fülkében Szent József, Jézus nevelőapja egészalakos szobra áll.
Szent József attribútumai közül itt a gyermek Jézust tartja a kezében.
Szent Józsefet „Védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, családok, árvák, haldoklók. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje.”^[3]
„A hagyományok szerint a királyi fehér liliomot a húsvét virágának is nevezik, az örömet, a reményt és az életet jelképezi.”^[4] Egykori ábrázolására Szent József kéztartása utal.
Szent József ünnepe március 19-én van.

---