A battonyai Szentháromság plébániatemplom hajóját ólomüveg ablakok díszítik, szám szerint tíz színes alkotás világítja be a teret. Barth Ferenc festőművész tervei alapján Palka József budapesti üvegművész műtermében készültek 1940-ben, de egy ablak 1938-ban készült az első ablak, Szent Istvánt ábrázolja, ez látható a hajó jobb oldali második ablakában, itt a kapcsolt műlapon.

A főbejáraton belépve, a jobb oldalon az első ablakban Szent Gellért botjára támaszkodva néz le ránk. Derekánál egy szamár fej lábánál a Szegedi Dóm képe látható. Feje felett egy palántát ültető kéz, utalva a katolikus vallás elterjesztésében vállalt nagy szerepére. Ő volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon. Erre utal az ablak felirata, (alig olvasható) "Az Ő intéséből kellene, hogy Szűz Máriát Boldogasszonynak hívják." Nagy betűkkel Szent Gellért neve olvasható. Az ablak bal oldalán lenn az alkotói szignó. Mellette egy vörös szimbolikus kereszt látszik.
Szent Gellért püspök ˙(Velence, 977. – Buda, 1046. ) bencés szerzetes, haláláig az első Csanádi Egyházmegye püspök a Magyar Királyságban. ^[1]

A harmadik ablak Szent Imre herceget ábrázolja attribútumaival, a kardra támaszkodik, két oldalán fehérliliomok nyílnak. Feje felett Ave Maria felirat olvasható. Felirata: "Szép liliom virágnak édes illata." Szent Imre
Szent Imre magyar királyi herceg "(Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse. " ^[2]

A negyedik ablak a kereszthajóban látható. A Magyarok Nagyasszonya ^[3] ablak: közepén fehér ruhában mellén keresztbe rakott kézzel a hold sarlóján áll Szűz Mária. Feje felett a Szent Lélek galambja repül. Hét angyal és három szent veszi körül, éppen megkoronázzák. Jobb oldalon az Országalmát nyújtják felé, balról a palástot terítik a vállára, a legalsó angyal kezében kardot nyújt felé. A Látomás szerint Máriát hét angyal látogatta meg: Szent Mihály, Szent Gábriel, Szent Ráfael, Szent Uriel, Szent Juhudiel, Szent Barachiel arkangyalok. Az angyalokat glóriával, fejjel és csak szárnyakkal ábrázolta a festőművész. Felirata: "Boldogasszony anyánk régi nagy patrónánk" ^[3]

Az ötödik ablak a hajó bal oldalán az első. Árpád-házi Szent Margitot szerzetesi ruhában ábrázolta a művész. Feje felett az angyal egy párnán templomot emel, utalva a Nyulak-szigetén lévő kolostorra. Két oldalt nagy méretű virágok, bal oldalon Jézus vérző töviskoszorús Szent Szíve, jobb oldalon pajzs alakú kettős kereszt látható. Lába alatti kis üvegen három évszám, 1941, 941, 1948 látható, és az elhagyott korona.
Felirata (alig olvasható) "Ily ara szíve égi kertjébe való" Szent Margit.
Árpád-házi Szent Margit "(1242. – 1270. ) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje." ^[4]

Szent László üvegablaka a hajó bal oldalán a második helyen látható. A lovagkirály egyik kezében kardot másikban csatabárdot tart. Feje felett korona és glória ragyog. Magyar várak sziluettjei a városok neve, és egy angyal képe látszik. Felirata: "Kegyes királynak hívják vala" Szent László lába alatt olvasható Barth szignója. Mások oldalon a híres arany dénárok peregnek.
"Szent László 1040 körül született a Lengyel Királyságban. Apja I. Béla magyar király, anyja pedig a Piast-dinasztiából származó Richeza lengyel hercegnő volt." ^[5]


Árpád-házi Szent Erzsébet "(Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7.? – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya... Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban." ^[6]
Erzsébet fehér ruhában, kék palásttal áll kezében tálat tart kenyér darabok vannak benne. Feje felett két szerzetes kötelet tart, körülötte mindenhol nyíló vörös rózsák. bal oldalon sógora Henrik leselkedik a függöny mögött. Árpádházi Szent Erzsébet ablak felirata: "Irgalmas vala minden szegényekhez." Szent Erzsébet

Kapisztrán Szent János "(Capestrano, 1386. június 24. – Újlak, 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, vándorprédikátor, inkvizítor, a magyar keresztes sereg toborzója (1456), aki a zsidóüldözések fanatikus előmozdítójaként is ismert lett. A római katolikus egyház a tábori lelkészek és a Magyarországi Katonai Ordinariátus védőszentjének tekinti... A sikeresen összegyűjtött irreguláris sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett, hogy segítse őt Nándorfehérvár megvédésében, melyet akkor már II. Mehmed szultán serege ostromolt. Miután Hunyadi hajóhadával áttörte Baltoglu török admirálisnak a Dunán Zimony vonalában felállított hajóhadát, Kapisztránt és az általa toborzott sereget a Száva szigetére küldte. Hunyadi pedig zsoldosaival bevonult a várba, ahol a védők, élükön Hunyadi sógorával, Szilágyi Mihállyal már csak nehezen tartották magukat a szétlőtt falak között. A szultán július 22-én rohamra küldte seregét, ám a vár védői visszaverték a törökök elitalakulatait. "^[7]

Az ablak a kereszthajóban látható. A szerzetes zászlóval a kezében, előtte a hét arkangyal arcképe látható. Lábánál Hunyadi térdel, karddal a kezében. Az ablak jobb alsó sarkában a Hunyadi címer látszik, a hollóval és az oroszlánnal.
Felirata: "Isten áldd meg a magyart" Szent Kapisztrán, Hunyadi János

Az orgona melletti két kis ablakban "kakukktojás" Szent Cecília és Dávid király alakja sejlik fel a sötétben az északi oldalon.
Szent Cecília a zene védőszentje ^[8] Az szent orgonán játszik alatta kotta és az orgona sípjai láthatók. Felirata: "Szívünk az Urnak énekelt"
Dávidot a zsidó királyt ^[9] koronával a fején arca elé emelt kézzel ábrázolta a művész alul, zeneszerszámok részletei sejlenek elő. Felirata: "Mikoron bús vitában könyörgést kezdett, Istenem Uram hozzád kiáltok.


"1940-ben az egyházközség Barth Ferenc iparművésznél megrendelte a hiányzó 7 nagy és a kórusra 2 kis üvegablakot. A nyár folyamán ezeket le is szállították. Az üvegablakok ábrázolásai: a főbejárattól jobbra 1. Szent Gellért püspök, 2. Szent István király (ez 1938-ban elkészült), 3. Szent Imre herceg, 4. Magyarok Nagyasszonya (a kereszthajóban). A főbejárattól balra: 1. Árpádházi szent Margit, 2. Szent László király, 3. Árpádházi szent Erzsébet, 4. Kapisztrán szent János (a kereszthajóban). a kórusra került 2 kis üvegablak Dávid királyt és Szent Cecíliát ábrázolja. Barth Ferenc terveit a budapesti Palka-cég kivitelezte" ^[10]

---