A nagycenki temető kapuja fölötti felirat a legősibb magyarországi feltámadási ének kezdősorával hirdeti: „Kristus feltámada”.
Kenyeres Pál, Kar István, Gráczol Anna, Filátz János sírhelyét a soproni Mechle kőfaragó műhelyben készült Pietà díszíti.
A síremlék szignóval jelzett. (Mechle / Sopron)
A Fájdalmas Anya, Mater dolorosa ölében tartja a keresztről levett, emberségében halott, de istensége szerint élő Krisztust.^[1]

„Gyász a lelkét meggyötörte,
Kín és bánat összetörte,
Tőrnek éle járta át,
Tőrnek éle járta át.
(…)
Látta édes egy-szülöttét,
Halálos nagy elepedtét,
Látta, hogy halálra vált,
Látta, hogy halálra vált.”^[2]

„A mai temető területét Széchényi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna (1715-1782) adományozta a cenki híveknek és egy barokk kápolnát is építtetett ide. A házaspár idejében lett Cenk gyönyörű uradalmi központ, átalakították a kastélyt, parkosítottak, ők telepítették a kastély közelében álló híres nagycenki hársfasort is. A temetőt még Barkóczy Zsuzsanna életében, 1778-ban szentelték fel.
A birtokot aztán Antal unokaöccse, Széchényi Ferenc (az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum gyűjteményének megalapozója) örökölte meg. Széchényi Ferenc határozta el a családi sírbolt építését is a kápolna alatt, „hogy fiait és unokáit ne csak életökben kapcsolja össze atyafiságos szeretet, hanem holtuk után vele és anyjukkal együtt nyugodjanak a cenki temetőben ”.^[3]

---