A szabadkai városnézés első meglepetése, sajnos nem a szecessziós palota, hanem az egykori szerb király monumentális szobra volt. Alig értünk a korzó bejáratához amikor megláttam, a hatalmas alkotást.

I. Péter "(szerbül: Петар I Карађорђевић / Petar I Karađorđević; Belgrád, 1844. június 29. – Belgrád, 1921. augusztus 16.) 1903–1918 között Szerbia királya, majd 1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, azaz a majdani Jugoszlávia uralkodója. A Karagyorgyevics-ház tagja." ^[1]

A szabadkai városvezetés és civil mozgalmak, 2020-as döntése alapján három nagy egyéniségnek állítanak szobrot, a vajdasági városban egy-két éven belül. A horvát katolikus püspöknek Ivanu Antunovićunak, 2020-ban, az egykori magyar polgármesternek Bíró Károlynak, 2021 nyarán és a szerb királynak I. Péternek 2021 őszén. ^[2]

A magas lépcsős, vörös gránit talapzaton áll a király szobra. Díszes katonai egyenruhában, rojtos vállappal, kardjára támaszkodva ábrázolta a művész. A talapzat elején a szerb címer látható. A szobor paraméterei az idézett forrásban olvasható. ^{[2] [3]}

"A szabadkai Jadran épület előtt helyezték el I. Péter szerb király egész alakos szobrát. Az építési munkálatokat maga a művész, Zoran Ivanović szobrász irányította. A 4,2 méter magas és 1,3 tonnás szobrot a smederevói Kuzmanović öntöde készítette el, 5,6 méter magas talapzatot építettek aranđelovaci gránitból." ^[2]

"Az ünnepi beszédek után felszentelték a szobrot. Az ünnepségen részt vett Dejan Savić, a köztársasági elnök tanácsadója, Bojan Šoralov, az Észak-bácskai Körzet vezetője, dr. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke, Kern Imre, a polgármester helyettese, a magyar, a bunyevác és a horvát nemzeti tanácsok képviselői és mások. A szobor 4,2 méter magas, a súlya 1,3 tonna, s egy 5,6 méteres márvány talapzaton áll. Zoran Ivanović akadémia szobrász munkája." ^[3]

---