Róth Ármin zsidó származású kereskedő család feltörekvő tagja volt. A szabadkai híres "Vörös háza" a zsinagóga mellet áll, 1932-ben építtette, Bede Ferenc tervei alapján. Fenn a második emelet a család lakóházaként szolgát, az első emeleten orvosi rendelő és terápiás szobák voltak. Alul szatócs valamint kalap bolt, és gyógyszertár üzemel (mai napig) benne. Mára a homlokzat erősen megkopott a vakolat több helyen mállik, a szobrok alján repedés látható, a posztamens is sérült. ^[1]

A második emeleten egy-egy hosszú pilaszteren állnak a szobrok, az ablakok között elhelyezve. A szobrok az épület falazatából állnak ki, dombormű szerűen, így rögzülnek. A alkotások két fiatal női alakot ábrázolnak. Az egyik egy cserép virágot tart a kezében, a másik pedig galambot. A szobrok formája nagyon letisztult, mellőz minden díszítést. Egyszerű hosszú ráncolt tógaszerű ruhában, hajukat pártába fogva ábrázolta a szobrász. A formákat enyhe kubizmus jellemzi, utalva Kara Mihály szobrász stílusára aki a szobrokat készítette. ^[1] A szobrok természetes szépséget és kecsességet sugallnak. Ha szemben állunk az épülettel, a két szobor egymás felé fordulva áll. Mindkét alak fejét oldalra, lefelé tartja a kezét figyeli. A bal oldali nő egy cserepes növényt tart a jobb kezében, melynek virága a bal tenyerén hervadva nyugszik, az élet mulandóságára utalva. A második jobb oldali alak, jobb kezében galambot fog a bal kezével simogatja. A galamb az élet szellemének szimbóluma. A lélek, (Szentlélek) átmenet az egyik állapotból másikba. Leggyakrabban a szabadság szimbólumaként használják a galamb motívumát. A homlokzat tükrözi a megrendelő építkezési szándékát: egészségre, szépségre és test ápolására szolgáló épületet díszítenek.
A szobrok nehezen foltozhatók a fák ágai és a tér nagy forgalma miatt.

---