Úgy tartja a mondás, hogy borban az igazság (In vini veritas.), a bor közösségteremtő erő.
Gárdonyi szerint „A borban öröm, barátság, dal és boldogság van.”
Petőfi Sándor bár szép bordalokat írt, ám a bornemisszák közé tartozott.
Csokonai Vitéz Mihály vallotta, ha borocskát szíhatok, gondjaim csucsulnak.

Itt, a Szent György-hegyen mégis leginkább Hamvas Bélát illik idézni:
„A badacsonyi olyan, mint a világhírű művész, a szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek.”^[1]

Szent György vértanú katonaszent volt.^[2]
A tizennégy segítőszent egyikeként is tisztelet övezi.^[3]
„Patrónusukként ismerik: a bencések, a harcosok, huszárok, katonák, lovagok, önkéntesek, testőrök, tüzérek, vadászok, súlyosan sebesültek, napjainkban a cserkészek, fölszerelése miatt a fegyverkovácsok, szíjjártók, a vándorlegények, a lóval is foglalkozó parasztok, több európai tart. (…) A lovak védőszentjének is tartják. (…) Gyakran szenteltek tiszteletére harangokat, azzal a célzattal, hogy éberebben riassza el a nyári viharokban dúló sárkányokat.”^[2]
Ünnepnapja: április 23-a hazánkban is ősi pásztorünnep.
Az Érdy-kódexben fennmaradt litánia szerint „az üldözöttek bátor oltalmazója, hatalmas pártfogó a hitellenes kísértésekben”.^[2]

---