Mariazell az egyik legnevezetesebb közép-európai Mária-kegyhely. A három tornyú kegytemplom kincstárában őrzött 48 cm-es hársfából faragott Madonna-szobor évente 1 millió zarándokot vonz az alig 2000 lakosú Mariazellbe.
Innen indul a Mária Út K-Ny-i tengelye, 1400 km hosszan az erdélyi Csíksomlyóig vezet, É-Magyarországot is érinti.

Mindszenty József bíboros sírhelye a bazilikában volt 1975-1991-ig, amikor a holttestét végakarata szerint átszállították Esztergomba.
Mariazell és Esztergom testvérvárosok.

A bazilika 90 méter magas tornyú bejárata mellett balra Nagy Lajos királyunk, jobbra Henrik morvai őrgróf 250 évnél idősebb ólom szobra áll. Mindkettőjük kapcsolata a kegytemplom építéséhez legendás.
A templom főkapuja felett olvasható az alapítási évszáma: 1200

1157-ben a mai Mariazell vidék lakosainak lelki gondozását a karintiai Magnus szerzetesre bízták, aki a hosszú útra magával vitte a hársfából faragott Madonna-szobrát is. Útközben magas szikla állta útját. Segítségért a Szűzanyához fohászkodott és a kőszikla kettévált, így tudta folytatni az útját a mai Mariazell környékére, ahol egy kis cellát készített magának és a kis szobrának: "Cella Mariae"-t.
Innen származik a mai város neve.

Legendák és csodák sorozata fűződik a templom elkészüléséhez is.
I. Lajos túlerővel szembeni török győzelme, Henrik Morva őrgrófjának súlyos betegségből való felgyógyulását is az időközben épülő templomban őrzött Madonna-szobor csodatevésének tulajdonítják és a napjainkig milliók zarándoklását is a hívő emberek csodavárásának tudhatjuk be.

Az 1157-es dátumot 600 év múlva két életnagyságú ólomszobor elkészülésével ünnepelte a Katolikus Egyház.

A főbejárattól jobbra áll Henrik szobra, szemben Nagy Lajos királyunk szobrával.
Henrik kezében is a kegykép, amelyen Mária a kis Jézussal látható.

A bazilika kincstárában a díszes kegykép megtekinthető.

Mindkét szobrot a tiroli származású Balthasar Ferdinand Moll szobrász készítette ólomból.

---