Mindenki tudja, ki az a Petőfi Sándor, aki talán a valaha létezett legnagyobb magyar költő.
Újszentes községről viszont kevesen hallottak, úgyhogy íme a község története, ami elég érdekes:

Újszentes első okirati igazolása 1891-ből, a helység alapításának évéből származik. A magyar kormány alapította, amely elrendelte a Temesvárt körülölelő erdő egy részének kiirtását az új helység integrálása érdekében. Bodor Antal 1907-től származó monográfiájában, 1889 szeptemberétől 1890 áprilisáig a szentesi helyi újságban, valamint a Csongrád megyei levéltárban található iratok is megtalálhatók. Az 1900-as magyar népszámlálásban a község Vadászerdő néven szerepel, és nem Újszentes néven, mivel csak az 1910-es összeírásban szerepel (A Vadaszerdo név 1899-ig volt használva).
A „vadászerdő” a „Jagdwald” összetett szó fordítása németről magyarra, amely „vadászerdőt” jelent, a jelenlegi Zöld Erdőt (Temesvártól északkeletre található, Újszentestól pedig északre) amelyet gróf Claudius Florimund Mercy, a Bánság osztrák kormányzója használt a tartomány elfoglalása után. a Habsburgok.

1897-ben állami pénzből épült fel a református templom. Az 1900-as népszámlálás 1.042 magyar anyanyelvű lakost regisztrál a helységben (és csak 46 román, a falu 1151 lakosából. Napjainkban a románok alkotják a többséget). A románok a Bánsági régió Romániával való egyesülése után kezdtek nagyobb számban betelepülni Újszentesen. Így 1921-1922-ben több Kis- és Nagytorákról, a Szerb Bánság és néhány Nagykomlosról család telepedett le Újszentesen. 1927-ben további 42 román családot tulajdonítottak el. Ugyanebben az évben megalakult az ortodox egyházközség.

1964-ben a helység neve Újszentesről (Avagy a román "Uisenteș" variacióból) a jelenlegi Dumbrăvița névre változott. A város hasznot húzott az exurbanizáció jelenségéből, melynek révén a temesvári lakosság telepedett le ide. A folyamat 2000 után felerősödött, ami az exponenciális városnövekedés alapja volt. Így kevesebb mint 10 év alatt másfélszeresére nőtt a lakosság száma, további növekedési kilátásokkal.

A község lakossága jelenleg mintegy 20 000 fő, ami 266%-os növekedést jelent a legutóbbi, 2011-es népszámláláshoz képest.
A falu magyaros jellege sajnos elveszett, hiszen sokan elköltöztek Temesvárról (Újszentesen alacsonyabbak az adók, mint Temesváron), és alapvetően egyesült a várossal, de a község "felszívódása" nélkül a városba.^[1]

Újszentes területén (“Vadászerdő”-nek nevezték akkoriban), 1849 május 26-án Bem József honvéd altábornagy és hadtestparancsnok, gróf Vécsey Károly parancsnokló tábornok, Pereczy József honvéd alezredes, szabadfalui térparancsnok, Petőfi Sándor honvédőrnagy segédtiszt és több huszártiszt kíséretében, a Mészöly Farkas huszár alezredes parancsnoksága alatt állott 14. sz. Lehelhuszárok 3. százada felett nagy szemlét tartott. Megörökítendő az eseményt, a község lakossága közadakozásból, 1900 július 29-én emléktáblát helyezett el a községháza falán. Ez, többszöri rongálás után eltűnt, helyette emelték a templomkertben 1945 július 29-én a jelenlegi emlékművet.
2003 október 26-án egy újabb domborművet helyeztek el a talapzatnál, melyre Petőfi Sándor
“Az első dal” címő verséből faragtak négy sort:
“Két csillag sugara
Derengje át egünk:
Hon és erény legyen
E két csillag nekünk.” ^[2]

A Petőfi eredeti kődomborművét 2015-ben véletlenül megsemmisítették a parkban labdával játszó helyi gyerekek, és ez a labda találta el az emlékműnek, a kődombormű leesett és darabokra tört. A domborművet később bronzból öntötték ki, az emlékművet pedig ugyanabban az évben restaurálták és felavatták.^[3]
Az új dombormű az Újszentesen élő szobrászművész, Bogdan Constantin Nueleanu alkotása. ^[4]

---