A szabolcsi település főterét egy kombinált emlékmű, országzászló és hősi emlékmű díszíti. 1938-ban avatták fel hazafias ünnepség keretében, amelyről a Nyírvidék újság több számában is részletesen beszámolt: "1938. augusztus 28-án Nyírgelse község hazafias ünnepség keretében avatta fel országzászlóját és a hősök emlékművét. Hajnalban zenés ébresztő volt a községben, reggel 8 órakor pedig istentiszteletet tartottak a település templomaiban, melyekben a diadalmas magyar hősök emlékének áldoztak. Délelőtt fél 10 órakor vitéz Újfalussy Gábor ny. altábornagy, országgyűlési képviselő, dr. Kálnay Zoltán főszolgabíró, valamint a település elöljárósága, a hatóságok, egyesületek, a leventék, a cserkészek, az iskolai ifjúság, a helybeli és környező lakosság valamennyi rétegének képviselete ünnepi díszben vonult fel a virágokkal, nemzetiszínű zászlókkal díszített diadalkapuhoz, ahol vitéz bulyi és jékei Jékey Ferenc főispánt várták. A nagyhatású fogadás után a főispán és kísérete gyalog indult az ünnepség színhelyére, ahol már nagy közönség gyűlt egybe. A felvonulás után a felekezetek lelkészei megáldották a hősök emlékművét és az országzászlót, majd a Nemzeti Hiszekegy imája után dr. Kálnay Zoltán főszolgabíró lelkes szavakkal nyitotta meg az ünnepséget, amelynek során Csomós Bertalan római katolikus kántortanító ünnepi verset adott elő nagy hatással, majd vitéz Ujfalussy Gábor altábornagy, országgyűlési képviselő mondott lelkesítő erejű ünnepi beszédet, amelynek gondolati alapvetése az ifjúsághoz szóló üzenet volt. A nagy tapssal fogadott beszéd után vitéz Horváth, az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának kiküldötte mondott nagyhatású avató beszédet, majd a Turáni Regőscsoport magyar formaruhás csoportja lépett elő és gyönyörű dalszámait adta elő. Ezt követően a nyíregyházi leventék fúvós zenekarának számai hangzottak fel, majd Tóth András református lelkész átvette az emlékművet és az országzászlót. Az országzászlónál nyomban díszőrség helyezkedett el, s a szép pillanatot Fóris István joghallgató tárogatójátéka tette bensőségesebbé. Lengyel Elemér református tanító ódája után elhelyezték az országzászlón a koszorúkat, majd a Himnusz után a volt bajtársak, a leventék, tűzoltók, az ifjúság csapatai kemény tisztelgéssel, díszmenetben vonultak el az új országzászló előtt."^[1]
A masszív kövekből rakott bástyaszerű emlékmű tetejét az ország zászlója és egy kiterjesztett szárnyú turul díszítette, míg egy kapuszerűen kiképzett vakablakban a helyi, I. világháborúban hősi halált halt katonák nevei olvashatóak. Az ötvenes években azután a zászló és a turul eltűntek az emlékműról. A turul pótlására egy 1992-es emlékműbővítés keretén belül került sor, amikor is az emlékmű kiegészült a II. világháború hősi áldozatainak neveivel, valamint a deportált és munkaszolgálatos zsidók névsorával; illetve egy színezett domborműves államcímer is díszítette az emlékművet ekkor. 2019-ben bővült tovább az emlékmű, az 1848-49-es szabadságharc 170. évfordulója alkalmából a szabadságharcosok helyi névsora került az emlékműre egy-egy gránittáblán; illetve az 1956-os forradalom helyi mártírjáról, Dósa Jánosról is került rá emléktábla.^[2]
Az újabb turulábrázolás a helyi származású szobrászművész, Kutasi Tünde munkája.^[3]

---