A Bükk hegységben, Garadna és Szentlélek közelében, 773 méter tengerszint feletti magasságban található egy mészkőből álló természeti képződmény: az Örvény-kő (más néven Pogányoltár). Ezen a helyen magasodik a Jókai emlékoszlop (máshol emlékmű).^[1]
Jókairól tudjuk, hogy „Miskolchoz is szoros szálak fűzik […], hiszen a város szülötte Laborfalvi Róza, aki nem csak felesége, de társa és segítője volt az írónak. Jókai néhányszor elkísérte feleségét a miskolci fellépésekre is, 1857. szeptember 3-án egy Jókai-prológgal és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyitotta meg kapuit az új miskolci színház. 1883. december 19-én felesége jubileumi búcsúfellépésén ismét Miskolcon járt az író, akit 1893-ban a város díszpolgárává választottak.”^[2]
Jól ismert történet az író bükki bujdosása is. Ennek helyszíne, egy Miskolc közelében lévő kis település, Tardona volt. Ez a hegyvidéki kisközség nyújtott menedéket Jókai Mórnak (és másoknak) a szabadságharc leverése után, és ennek emlékére készült a Jókai emlékoszlop is!
Az oszlopot a diósgyőri természetjárók 1959-ben helyezték az Örvény-kőre. A pontos napot nem tudjuk, de a helyi újság július 4-én számolt be az eseményről, így az nem sokkal előtte történhetett. Az újságcikkből kiderül az is, honnan jött az emlékmű felállításának az ötlete, ill. hogyan lett az ötletből kézzelfogható alkotás.
„Amikor a diósgyőri természetjárók az örvénykő 773 méter magas csúcsán az egyik alkalommal megpihentek, Lódi Sándor […] hívta fel a figyelmet: – Jókai Mór talán éppen ezen a helyen pihent meg, amikor az 1848-49-es szabadságharc után a Bükkben keresett menedéket üldözői elől. Emlékezés közben felvetődik a gondolat, emlékművet kell emelni ezen a helyen! A szakosztály tagjai elhatározását tett követte. Pléh Zoltán, a diósgyőriek igen tehetséges, öntevékeny szobrásza mintázta meg a nagy írót megörökítő plakettet. A szakosztály tagjai munkatúrákat szerveztek és ezen gyűjtötték össze az emlékmű felállításához szükséges köveket.”^[3]
Az alkotó, Pléh Zoltán a Diósgyőri Gépgyár rendelőjében főápolóként dolgozott. Hivatalos munkaköre mellett fiatal korától kezdve szobrokat, térplasztikákat, érméket készített. Szakmai tudását alkotókörökben, művésztelepeken és a Vasas Képzőművész Körben gyarapította, mindamellett még a DVTK túravezetője is volt.^[4]
Az emlékoszlop bükki kövekből készült, rajta a Jókait ábrázoló vasöntvény domborműves emléktábla (40x65 cm), alatta a következő felirat:
„Jókai Mór a nagy magyar író emlékére állították e táblát a diósgyőri turisták 1959-ben.”
A dombormű jobb oldalán az alkotó monogramja látható.

Az oszlopot felkereső turisták gyertyákat, mécseseket, koszorúkat hagynak az emlékművön, így tisztelegnek a nagy magyar mesemondó bükki bujdosásának helyszíne előtt.
Köszönöm Dallos Mária túravezetőnek, hogy segítségemre volt az erdei tájékozódásban.

---