Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) Ruszttól 5 km-re, Kismartontól 9,5 km-re fekszik a Fertő tó nyugati partján. Szentmargitbánya nevét egykori templomának védőszentjéről - Szent Margitról - kapta.
A trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.^[1]

Az 1677-ben állított Páduai Szent Antal szobor Szentmargitbányát Darázsfalvával összekötő út mellett áll.
Feltehetően Kugler Márton (Martin Kugler) kőfaragó műhelyében készült.
Az akantuszlevelekkel és gyümölcsreliefekkel gazdagon díszített oszlopon latin nyelvű felirat áll.

Az ég színei a lemenő napé, az Esti éneket idézi:
„A fényes nap immár elnyugodott
A föld szintén sötétben maradott
Nappali fény éjjelre változott
Fáradtaknak nyugodalmat hozott.”^[2]

A jó halál védőszentjeként is tisztelt Szent Antalt szerzetesi ruhában, csuháját összefogó kordával, jobb kezében a tisztaságot szimbolizáló liliommal látjuk. Karjai közt a gyermek Jézust tartja.
„Különösen a szegények és a tévelygők pártfogója, de védőszentjüknek tekintik az agyagmunkások, gyümölcskereskedők, porcelángyárosok, szobrászok, utazók is. Elveszett dolgok, jó kívánságok, szerencsés szülés, magtalanság ügyében, tengeri betegség, tengeri vihar, láz, marhavész ellen kérik oltalmát.”^[3]
1890-ben restaurálták a szobrot.

---