Oszlop, ma Oslip, amely a trianoni és saint germaini békediktátum következtében lett Ausztria része.
A Szentháromság-oszlopot a talapzat felirata szerint is 1700-ban állították, szerepel az osztrák műemléki nyilvántartásban.^[1]
A Szentháromság-szobrok esetében a „Kegyelem trónusa” (Gnadenstuhl) ábrázolásmód a Várvidéken rendkívül gyakori.^[2]
Az osztrák műemléki lajstrom is Gnadenstuhl néven tartja számon.
Az Atya kettőskereszttel díszített koronával ábrázolt, kezében tartja a kereszten függő egyszülött fiát, a világot megváltó megfeszített Krisztust. Az égből alászálló Szentlelket kiterjesztett szárnyú galamb képében látjuk a szőlőmotívumokkal díszített, korinthoszi fejezetű oszlopfőn.
1855-ben, majd 1915-ben renoválták.
„...Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától
és emberré lett.
Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették,
kínhalált szenvedett és eltemették.
Harmadnapra föltámadott az Írások szerint,
fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján,
de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat
és országának nem lesz vége... .”^[3]

---