Az evangélikus egyház által 1806-ban alapított sárszentlőrinci négyosztályos algimnáziumot 1870-ben Bonyhádra helyezték, az akkori Szén (később Gimnázium, ma Bajcsy-Zsilinszky) ^[1] utcai volt zsidó iskola épületébe, majd a százéves éforduló (1906) alkalmával nyolcosztályos főgimnáziummá fejlesztették, mely 1908-tól immár az új iskola épületében működött.

Az új és a régi iskolát egy ligetes udvar kötötte össze.

A régi iskolában kilencven férőhelyes internátust rendeztek be. Az 1935-ös tanévnyitóra elkészült a 200 férőhelyes új diákotthon. Az államosítás után az internátus (diákotthon) önálló intézményként állami diákotthon lett, mely Vörösmarty Mihály (1800 - 1855) halálának századik évfordulóján a “nemzeti függetlenség és haladás nagy költője”, “a Perczel-fiúk nevelője” nevét vette fel. “A névválasztást és a szoboravatást az akkori igazgató, Kolta László (1953 - 1958) kezdeményezte.” ^{[2] [3]}

Horváth Elemér (1915 - 1997)) szobrász, festő, matematika tanár, 1940 - 1959 között az iskola tanára munkáját ugyanazon évben avatták ^[4] a diákotthon előtt, egy díszkőből emelt félkör alakú fal előtti talapzaton, melyen “Vörösmarty / 1800 - 1855” felírat olvasható.

A mellszobor enyhén rongált állapotban van.

A diákotthont 1960-ban nyilvánították kollégiummá, majd 1977-ben Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium néven egyesült az állami gimnáziummal. ^[3] Az intézmény mai neve Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola.

---