A híres kisbéri ménes fénykorában működött az un. 'Ötös tenyészbizottság', amely Ferenc József császár által a telivértenyésztés fejlesztésére 1860-ban létrehozott alap kezelését végezte. Az alap kamataiból vásárolták Angliában és a kontinensen azokat a telivéreket, melyekkel megalapozták több kiváló telivér család meghonosítását. Az öt főből álló bizottság elnöke elnöke báró Weinckheim Béla volt, akinek az 1870-es évek végén klasszicista emlékművet emeltek a 'Pokol'-domb tetején. Az emlékmű előtt állították fel 1901-ben Fadrusz János híres lovasszobrát, melyet az újpesti Beschorner ércöntőgyárban öntöttek. A szobrot később a kastély és a lovarda között kialakított térre helyezték át. A szobor kalandos élete ezzel nem ért véget. 1961-ben, Bábolna akkori nagyhatalmú urának köszönhetően, a kisbériek tiltakozása ellenére a ménest felszámolták és áttelepítették, helyükre csirkéket hoztak a település közepére. A ménessel együtt úgy gondolták az akkor már korházként funkcionáló kastély előtt álló lovasszobor is Bábolnát illeti, azonban ezt már sikerült 'kivédenie' az akkor még 'nagyközség' vezetésének, a szobor maradt. Nem sokáig, mert egy nap arra ébredt a község, hogy a szobor tokkal-vonóval eltünt. Mint utóbb kiderült az új ménesgazda dolgozóiból szerveződött brigád - számomra a mai napig tisztázatlan, hogy parancsra, vagy 'csak' kedveskedésből - teherautóval, daruval felszerelkezve az éj leple alatt deportálta Kisbér eme jelképét. Komoly rendőri intézkedések után, egy hét múlva láttuk viszont a ma már védett műalkotást.

A szobor leírása:
A Batthyány-kastély előtt, szabadon, hasáb alakú talapzaton álló, életnagyságúnál kisebb bronzszobor.
Talapzata nagyobb kőlapról emelkedik. Lábazati és zárópárkány fut rajta körbe. Előoldalán felirat: BÁRÓ / WENCKHEIM BÉLA.
A nyugodt tartású, fejét félrefordító ló bronzból mintázott talajon áll. A hátán ülő, jobb kezében cilinderjét, baljával a kantárt tartó emberalak felsőteste és feje a lóéval azonos irányba néz.