„Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint. Megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még élnek, egyesek pedig elszenderültek.”^[1]
A feltámadt Krisztus dombormű az 1720-ban épült sérci Szent Mária-Magdolna-templom főkapuja fölött, Szent Mária Magdolna, a templom védőszentjének szobra alatt látható.^[2]
A domborműves Krisztus ábrázolás a feltámadásba vetett hitet sugározza, azt hirdeti, hogy Jézus Krisztus feltámadt, Ő az élők és holtak ura. Jézus ezt tanította: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.”^[3]
A templom homlokzatának szobrai és a dombormű egységet képez.
Szent Mária Magdolna ott állt a kereszt alatt és Neki jelent meg először a Föltámadott.
„Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, nyomorultabbak vagyunk minden más embernél. Krisztus azonban feltámadt a halottak közül, mint az elszenderültek zsengéje.”^[4]-mondja Szent Pál.
Szent Péter főapostol, Krisztus nyájának pásztora, (Jó Pásztor), amint megjövendöltetett: „Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta.”^[5]
„(...) Isten azonban föloldozta a halál bilincseit, és föltámasztotta őt, amint lehetetlen is volt, hogy azok fogva tartsák, mert Dávid róla mondja: »Magam előtt látom az Urat mindenkor, mert jobbomon áll ő, hogy meg ne inogjak. Ezért örvend a szívem, és ujjong a nyelvem, sőt testem is békében nyugszik el, mert nem hagyod lelkemet az alvilágban s nem engeded, hogy Szented rothadást lásson. Megmutatod nekem az élet útját, és színed előtt örömmel töltesz el engem.«”^[6]

---