Sérc, egykor (Lövő) Sopron vármegyei település, ma (Schützen am Gebirge) a trianoni békediktátum következtében Ausztria része.
Szent Lénárd Szent Remig reimsi püspök tanítványaként azt a kiváltságot kapta a királytól, hogy hogy szabadon engedik azokat a rabokat, akiket meglátogat.
„Szent Lénárd tiszteletére szentelt templomokban az imameghallgatások jeléül láncokat és patkókat hagytak fogadalmi ajándékul.”^[1]
Az alpesi országokban is kedvelt szent. A fogságban lévők, betegek, pásztorok, kovácsok, lovak és más állatok patrónusaként tisztelik.^[2]
Szent Lénárd (Leonardus, Leonárd) Benedek-rendi szerzetesek bő ujjas habitusában ábrázolt. További attribútumaként a szobron bilincs, szarvasmarha és főpapi jelvény látható.
A VI. század közepén élt remete, megelőzte a fogolykiváltó trinitáriusok tevékenységét, ugyanis a fogolykiváltó szerzetesrend a 12. században kezdte meg működését.
„A török harcok idején utat találtak Lengyelországba és Ausztria-Magyarországba is: 1688-ban Bécsben, 1693-ban Kollonich Lipót esztergomi érsek támogatásával Illaván telepedtek meg. Magyarországon összesen 9 rendházuk működött Sárospatakon, Pozsonyban, Nagyszombatban, Komáromban, Gyulafehérváron, Egerben, Illaván, Óbudán (Kiscell) és Budakeszin (Makkosmária).^[3]
A remeteségbe vonult Szent Lénárdot ezért fogolyszabadító szentként is tisztelik.

---