Most bizony meglepődtem! Azért fényképeztem le ennek az épületnek bejárata atlasz szobrait, mert szemmel látható rokonságban van már fotózott, ill. feldolgozott alkotásokkal (ld. kapcsolt lapok). A rokonság egyértelmű, mivel jól láthatóan ugyanazt a stílusirányzatot követik – ezt később.

Most viszont eltévelyegtem és valahogy az járt a fejemben, ez oda-vissza igaz. Vagyis, ha egy építész tervei alapján a homlokzatra, itt kapuk mellé ennek az irányzatnak stílusjegyeit viselő alkotások kerültek, tk. az építészt is azonosítani lehet. De persze, ez nem igaz, nem figyeltem eléggé (és ez az atlasz-pár bizony elég régóta várakozik a háttérben). Hozzáteszem, egy másik lapon – kicsit régebben – úgy fogalmaztam, az ott jelzett tervező azok közé tartozik, akik "...a Franz Metzner által fémjelzett jugendstil irányzatot követő elemeket alkalmazott..."

Metzner az irányzat megalapozója volt a 20. század elejét jellemző osztrák építőművészetben és mivel művészete áttörő erejű volt, követőkre talált, a stílus elterjedt Európában.^[1] A forrásnál jelzett cikk pedig azokkal az épületekkel foglalkozik, amik ebbe a csoportba tartoznak, így az Attila út 77. szám alatti épület jellegzetes atlaszai is bekerültek a listába.
Így aztán érdemes összevetni a szobrokat a kapcsolt lapokon láthatókkal. Nyilvánvaló, hogy nem azonos kéztől származnak – akkor sem, ha az említett stílusjegyek által akár össze is keverhetők.

Megjegyzem, érdemes végignézni a Porgesz József által tervezett épületek hasonló díszítéseit. Összehasonlítva látszik, nincs két azonos alkotás – még ha a stílusjegyek tetten is érhetők. Külön ínyencség viszont (persze, nem atlaszokról beszélünk), megemlítem: Porgesz József neve fémjelzi a Kazinczy utcai főzsinagóga épületét is.^[2] Igaz, nem "egyszerű" lakóház, de igazi építészeti kuriózum. Ennek homlokzati díszítményeiről készült lapot is kapcsolom.

---