Vimpác a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.^[1]
A szobrot a 17. században pusztító pestis emlékére állították. Hálából a megmenekültek, a járványtól való védelemért-reménységül.
Az oszlopon Szűz Mária áll.
Máriához, a Hajnali szép csillaghoz, a betegek gyógyítójához nagy megpróbáltatások közepette különösen bizalommal fordultak a keresztények.
Kéztartása az angyali üdvözletre utal, amint Gábriel arkangyalnak válaszolt: „Legyen nekem a Te igéd szerint… .”
A tizenkét csillag: az Ószövetségben Izrael 12 törzsére, az Újszövetségben a 12 apostolra való utalást jelenti.
A kígyótipró jelző, Szűz Máriára utal, aki szeplőtelen fogantatásával (ünnepe december 8-a) és a Megváltó világrahozatalával tiporta meg a gonoszságot, bűnt és kárhozatot jelképező kígyót.^[2] Lába alatt, a Földgolyót körülölelve tekereg.
A Szentírási hivatkozás: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.”^[3] (Jelenések könyve 12:1)
Talapzatán az un. pestis-szentek láthatók, Szent Rozália, Szent Rókus, Szent Sebestyén, valamint Assisi Szent Ferenc és Xavéri Szent Ferenc.^[4]
Bálint Sándor kiváló néprajztudó megállapítása szerint Esterházy Pál nádor honosította meg a Várvidéken Szent Rozália tiszteletét, amely ésszerű magyarázatát adhatja annak, hogy egykori birtokain miért is látható annyi Rozália szobor, és kápolna. Legismertebb és leghíresebb közülük a Fraknó melletti Rozália-kápolna, ahol még a hegység is róla kapta nevét.

---