Lajtapordány (Leithaprodersdorf) a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része. Korábban Sopron vármegye Kismartoni járásához, a herceg Esterházy család uradalmához tartozott.^[1]
A Szent Anna-oszlopot 1663-ban állították, az oszlopon is jól olvasható és a mellette álló ismertetőtábla felirata szerint. (Adalék fotó)
Szent Anna alakja alatt, az oszlopfőn a Golgota-jelenetet, alatta passiójelvényeket, Krisztus-fegyvereit (arma Christi) látjuk.^[2]
-A kehely, - amely az utolsó vacsora kelyhe, „az új és örök szövetségé…”.
-A fáklyák, lámpák; az áruló Júdásra és Jézust elfogó fegyveresekre utalnak, akik elfogták az Olajfák hegyén.
- Péter kardja, amellyel levágta a főpap szolgálójának jobb fülét.
- A kakas; mely jelezte Péter árulását.
- A kendő Veronikára, amellyel megtörölte Jézus arcát.
- Az egybeszőtt, varratlan köntös, amely Jézussal együtt növekedett, - értékes volta miatt nem daraboltak szét, amely Krisztus „királyi jelvénye” is.
- A dobókockák, amellyel a katonák „sorsot vetettek….”.
- A kéz, amely arcul ütötte.
- A töviskoszorú; mellyel „megkoronázták”.
- Az ostorok; mellyel korbácsolták.
- A nádszál; melyet kezébe adva gúnyolták.
- Az izsóp; amivel ecettel kínálták, a lándzsa, mellyel megnyitották oldalát.
- A fogó és kalapács, szögek, létra; a keresztrefeszítés, és a keresztről levétel eszközei.

„Az újszövetségi könyvek semmit nem mondanak Szűz Mária szüleiről, nevüket sem említik. Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták. Az Anna név annyit jelent: kegyelemmel áldott, a Joachim pedig: Isten megvigasztal.”^[3]
Liturgikus ünnepe július 26.

---