XI. Pius pápa 1922-ben kiadott enciklikája foglalkozott a kreatív és a kulturális munka korszakos jelentkezésével annak fontosságával. 1925-bn szükségét érezte külön rendelkeznie az egyházi művészetről is.
Megfogalmazott alaptörvényei: A művészi alkotás alkalmazkodjon az egyház liturgiájához, illeszkedjen a környezetéhez, ne a pompát hanem a belső értéket jelenítse meg, őszinte sallangmentes anyagszerű legyen.
1931-ben a Központi Egyházművészeti Hivatal, az Országos Egyházművészeti Tanács elfogadta és támogatta a modern felfogású egyházművészetet.
A salgótarjáni ferencrendiek rendházáról és plébánia templomáról elmondható, hogy a fentiekben vázolt útmutatás figyelembevételével épült 1934-1936-ban Szontagh Pál tervei szerint. Szobrászati munkáit Bóna Kovács Károly művészete határozza meg. ^{[1] [2]}
86 évig üresek voltak a bejárati lépcsőzet szoborfülke konzoljai. A területi templomfelújítások munkálatait lezáró ünnepség részeként a két középső oszlopra állították fel Szent Péter és Szent Pál szobrait.
A szobrokat Molnár Péter helyi szobrászművész mintázta meg.
A már kész és felállított alkotások alázatosan alkalmazkodnak Szontagh és Bóna Kovács stílusához, anyaghasználatához, eleget téve a százéves egyházi útmutatásnak.
Szent Péter jobb kezében az oldás és kötés kulcsait, baljában irattekercset, könyvet tart. Palástjának, tunikájának redőzete, a szobor anyaga, annak megmunkálása követi a templombelső Bóna Kovács alkotta szentek arculatát. ( Arcvonása Bóna Kovács Károlyét idézi?)

---