Fraknó a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része, addig a Nagymartoni járáshoz tartozott.^[1]
Már a 17. század elejétől Esterházy-birtok.
Fraknóvárajlán az épületek, szobrok, a szervita-kolostor és búcsújáró-templom, a nemesi udvarház, mind-mind az Esterházy-család történetéhez kapcsolódik.
A szervita kolostort itt Fraknón herceg Esterházy Pál alapította, 1692-1704 között épült fel.^[2][3]
A főbejárat fölött látjuk az 1773-ban készült Harangos Madonna (Kismartoni kegykép) szobrot alatta a hercegi címert.^[4]
Reneszánsz stílusú, díszes faragott palástban, uralkodói jelvényekkel ábrázolt a Szűzanya és a karjában tartott gyermek Jézus is.

„O Dücsösséges Menynek földnek Császárné Aszszonya, az Mindenhato Attya Istennek el- jegyzett Leánya, mi Megválto Jesusunknak Szentséges Annya a’ Szent Lélek Istennek tisztaságos Jegyese, Magyar Ország örökös és Kegyelmes Aszszonya, Szeplötelen szép Szüz Maria, imé nagy alázatossággal borúlok Szentséges lábaidhoz, az ki az életnek gyümölcsét hoztad ez Világra: te hozzád folyamodik bünös fejem, o Irgalmasságnak Annya, mert áldott vagy az Aszszony állatok közöt, sött felmagasztaltattál minden Szentek, és Angyali Karok fölött, az ki a’ te Szent Fiad az Ur Jesus Christus után leg-magossabb székben helyheztettél a’ Menynyei Paradicsomban.”^[5]

Esterházy Pál „életének minden eseménye Mária-ünnepen megy végbe.
Mária-ünnepen születik, Mária-ünnepen érik legnagyobb kitüntetései, Mária-ünnepen hal meg, 1713. március 25-én.
Esterházy Pál herceg, Magyarország későbbi nádora Mária tisztelete közismert, erről tanúskodnak az általa írt imák, a Harmonia Caelestis 55 kantátája, az épített kolostorok, templomok, várkastélyok, amelynek bejáratát az Ő előírása szerint Szűz Mária szobor díszít. „Neki szenteli minden tehetségét, vagyonát, életét”.^[6]

---