Születésének 90. évfordulója alkalmából szobrot avattak Páskándi Géza író emlékére a Budapesti Unitárius Egyházközség udvarán.
Az avatáson elhangzottak igen sok ismert és kevésbé ismert információt hordoznak.
Az író életrajzából nagyon röviden: "Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.)
Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, esszéíró, drámaíró, publicista. A Digitális Irodalmi Akadémia 2011-ben posztumusz tagjává választotta." Életútja részletesen ugyanitt. ^[1]
Az avatáson megszólalók súlypontként Páskándi egy-egy művét emelték ki.
Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka: Vendégség című dráma – "az unitárius egyház, az unitárius vallás, az egyistenhit" gondolatairól, amivel kapcsolatban az író ebben a művében a reformáció alakjait idézte meg. Itt hangzott el a válasz, miért állítottak számára szobrot ezen az udvaron. „Páskándi Géza nem volt unitárius, […] de ha élne, akkor már biztos tiszteletbeli unitáriusnak avattuk volna fel, ha elfogadja ezt tőlünk, mert mi nem vagyunk missziós egyház, mi nem vagyunk hittérítő egyház, hanem mi befogadó egyház vagyunk.”^[2]
Árkosi Árpád rendező (Jászai-Mari díj): Tű foka című kötet A költő című írását idézte, majd személyes élményekről beszélt. Később "Páskándi Géza drámáiról és azok színházi megvalósításáról ejtett szót."^[2]
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója: személyes kapcsok, egy"alkalmi"mű színpadra állítása "Tornyot választok" címmel. „Egészen abszurd dráma lett belőle, rövidzárlatokkal, kihoztuk Páskándiból az amúgy benne szunnyadó Beckettet”.^[2] Megidézte a hat éves börtönítélet vádját, Páskándi "bűneit": "„Páskándi bevonult sziporkázóan tehetséges, induló költőként a börtönbe, és kijött onnan mint felforgató abszurddráma-író.” Konklúzió ennek kapcsán: "„Páskándi csak a saját életét élte amolyan toronyőrként. Mert ez volt ő, a világítótorony őre.”, aki nemcsak Erdélyben, hanem áttelepülése után Magyarországon is folytatta a toronyőri munkásságát."^[2]
Idézet Páskánditól: „Iparkodtam hát nem élősködője, de hasznos együttlétezője lenni a Históriának. Nem kullancs az idő (türelmes!?) birkájának vagy bivalyának bőre alatt, hanem olyan éles csőrű apró madár, aki az állat hátán szorgosan csipegeti a tetveket. (Verset is írtam erről.) Az ironikus, a groteszkre hajló művész afféle tetvésző ember is… Némiképpen külön út. Ahogy egykor pedzettem: „egyszemélyes a híd s a lépcső, eredj!”^[3]
Babusa János üzenetet vésett a szobor hátsó részére, szignója fölé. Sajnos, nem sikerült jól lefotózni (a szobor igen közel áll a falhoz), de utalás lehet egy Páskándi-vallomásra, amit, ill. az archív felvételekre építő film-sorozatot a Pápai Médiacentrum töltött fel 2019-ben . Ez a rész "Páskándi Géza - Ne magyarkodj Páskándi!!!" címet viseli.

---