Daxner István Márk (Tiszolc / Tisovec, 1823. december 22. – Tiszolc / Tisovec, 1892. április 11.) ügyvéd, törvényszéki bíró. Apja Daxner Pál ügyvéd és megyei táblabíró. Iskoláit Iglón, Rozsnyón és Pozsonyban végezte, majd Gömör megye főügyészénél és Pesten Wrchowszky Sándor ügyvédnél gyakornokoskodott, ahol Kollár János mellett a szlovák egylet jegyzője volt.^[1] 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett, s ügyvédi irodát nyitott Tiszolcon.^[2] 1848-ban csatlakozott a szlovák nemzeti mozgalom szervezőjéhez, Jozef Miloslav Hurbánhoz.^[3] A magyar kormány ekkor Francisci Jánossal és Bakulinyi Mihállyal együtt halálra ítélte, de az ítéletet nem tudták végrehajtani. A szabadságharc után Gömör megye államügyészévé nevezték ki; később megye-törvényszéki bíró lett Nagykállóban. Ő szerkesztette az 1861-es turócszentmártoni szlovák memorandumot.
A 2022-ben a Szent Cirill és Metód parkban felavatott mellszobor a szlovák nemzeti panteonba illeszkedik.^[4]

---