Szobrot avattak Weisz Árpád (1896–1944) emlékére. Életét, pályáját a talapzat felirata összegzi: az "edzők fejedelme", a modern edzéstudomány egyik megalapozója, a Törekvés SC válogatott labdarúgója, az Internazionale Milan és a Bologna edzője (itt háromszoros bajnok), akit családjával, feleségével és két gyermekével Auschwitzban gyilkoltak meg 1944. január 30-án. A szobrot állította a Miniszterelnökség és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány.

A megemlékezésekből.
– „Weisz Árpád életútja tanúságtétel és figyelemfelhívás, amely egyszerre szól a legnagyszerűbb sportág, a labdarúgás szépségéről és a XX. század náci népirtásának borzalmáról”. Érdemei említése mellett: „Mindazzal, amit a sportban elért akkor is szobrot érdemelne, ha sorsa nem volna tragikus. Ugyanez fordítva is igaz, mert emberek millióinak legyilkolása soha nem merülhet feledésbe”. (Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter).

– „Tanulnunk kell a múltból és mindent meg kell tennünk azért, hogy ilyen pusztítás soha többé ne fordulhasson elő” (Eli Kohen izraeli külügyminiszter) – hangsúlyozva, hogy ez az első szobor, amit a "legendás tréner"emlékére állítottak.

– „Példája és élettörténete a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a XX. század történelmi viharai, népelnyomó diktatúrái és antiszemitizmusa milyen tragikus hatást tudtak gyakorolni a legnagyobb tudású szakemberekre is” (Csányi Sándor az MLSZ elnöke) – felhíva a figyelmet „A gyűlölet nem pálya” elnevezésű programra, amit a szövetség hozott létre, ezen kívül hangsúlyozta, hogy „a zéró tolerancia elvét alkalmazzák minden diszkriminatív megnyilvánulással szemben".

– „Több mint hatvan évig nem tudtuk pontosan, hogy mi történt vele, ma pedig felelősségünk arról gondoskodni, hogy az övéhez hasonló esetek soha ne történhessenek meg” (Giuseppe Saputo, a Bologna labdarúgóklub, elnök) – emlékeztetve, hogy Weisz pályája csúcsát ennél a klubnál érte el.^[1]

Újra a talapzat vésetéből: „Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe." (Sámuel első könyve, 25.29.)

---