Szentmargitbánya (Stmargarethen) Ruszttól 5 km-re, Kismartontól 9,5 km-re fekszik a Fertő tó nyugati partján. Szentmargitbánya nevét egykori templomának védőszentjéről - Szent Margitról - kapta.
A trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.^[1]
Lénárd, az alpesi országokban is kedvelt szent. A fogságban lévők, betegek, pásztorok, kovácsok, lovak és más állatok patrónusaként tisztelik.^[2]
A Benedek-rendi szerzetesek habitusában ábrázolt.
Lénárd megelőzte a fogolykiváltó trinitáriusok tevékenységét.
A remeteségbe vonult Szent Lénárdot ezért fogolyszabadító szentként is tisztelik.
Az eredetei, 1679-ben készült (Martin Kugler) szobor helyett Alfred Czerny szobrász 1959-ben készített újat.^[3]
Az oszlop felirata így szólt:
„ZV EHRN / DEM BARM/HERZIGEN / GOTT / DER DIE SC/HLISEL DES / LEWENS / HAT, MOR/T
KATTER / IN ST. MA/RGRETHN / IHM VND DIE / SEINIGEN /
ZV ERRÖT/TN IHM GE/FAR DER / GROSSEN / PEEST MIC/H
VERLOB/T VND DIS/ES CREVZ / SEZEN / LASTHE / 1679“.

---