Nagyot változik a világ, Szentendre is. A mai, Deim Pálról elnevezett park az, ahol korábban érdekes gyűjteményét vonultatták fel olyan szobroknak, amik elkészültét egy elmaradt világkiállításra való készülődésnek köszönhetjük. A Posta előtti ideiglenes kiállítás évtizedekre nyúlott, a távlati tervek, továbblépés a 2010-es évek közepe táján megindult, de valamiért nem teljesedett ki. Az itt egykor álló alkotások elő- és további történetét leírtam a Konstelláció című lapon, nem ismétlem, de érdemes feleleveníteni.

Deim Pál, a szentendrei kötődésű (itt született és itt is halt meg) képzőművész születésének 90. évfordulóján a város és a Ferenczy Múzeumi Centrum közös összefogásban döntött úgy, hogy felállítják a művésznek ezt az alkotását. Az ügy érdekében közadakozást hirdettek összefogásra szólítottak fel. A hír már akkor elért, azóta lestem, mikor valósul meg, ill. tudják-e tartani a kitűzött dátumot!?

A mű keletkezése: Deim Pál 1976-ban részt vett egy művésztelepen (Kecskemét, Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep), amelynek programja középpontjában építészethez kapcsolódó projektek álltak. Ekkor született meg a szoborterv, célja, hogy egy új lakótelep élhetőbbé válhasson. Olvasom: "Azzal a céllal készült, hogy egy egyhangú közteret barátságosabbá és kreatívabbá tegyen, illetve markáns jelenlétével identitást kölcsönözzön neki..."
Akkor a mű nem valósult meg, de a művész életművében ez az alkotás különleges, hiszen az egyetlen, ami zománc technikával készült. Másrészt – írják – kevés olyan köztéri alkotása valósult meg, ami nem "megemlékezés funkciót lát el".^[1]

A számok tükrében: az alkotást ötvenhat színes zománctábla borítja, mérete: 3×3 méter. Létrejöttét a szervezőkön és a művész családján kívül több cég és magánszemély támogatta.

A korábbi bemutatás is Deim Réka, a művész unokája, művészettörténész szavaira épül. Záró szavai: „A Tájékozódási plasztika így betöltheti eredeti funkcióját, és erősítheti a város kreativitásra és művészetre épülő identitását. Azt az irányt képviselheti a Szentendrére érkező lakók és látogatók számára, amelyet Deim Pál személye is megtestesített: az ésszerű modernizáció és a múlt értékeinek őrzése közötti egyensúlyt.”^[1]

A cikk visszautal a 2022-ben és ez-év elején megrendezett Csendek című életműtárlatra, ami Deim Pál 150 festményével mutatta be a művész munkásságát. Ehhez kapcsolódóan: „Munkásságának elemi rendezőelve a csend, amelynek különböző aspektusai áthatják korai műveinek légkörét, érett alkotói korszakának „térszervező” módszerét, emlékműterveit és időskori műveit. A tárlat e fogalom fényében, a legfontosabb korszakokat és fordulatokat bemutatva az életmű friss szempontú áttekintésére vállalkozik."^[2]

---