Egy kutyasétáltatás közben fedeztem fel, hogy eltűnt a bölcsödéből Pinokkió. Érdeklődtem telefonon az önkormányzatnál, pár nappal később hívtak, hogy megvan a szobor, új helyen várja továbbra is a gyerekek simogatásait. ^[1]
Lelombozok mindenkit: nem is Pinokkió a neve. A becsületes neve Fajankó. Arany János sorai jutnak eszembe erről:

"Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet,
Ójad fúvó széltül drága gyermekedet;
Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle,
Majd derék fajankó válik úgy belőle." ^[2]

Ugye ismerős a Toldi-ból?
A szobrot először a Harangvirág bölcsödébe állították fel, már a szobrász halála után 1963-ban. Bár egyszer áthelyezték a hátsó kertbe, de majd 50 évig csalt mosolyt a gyerekek arcára. Most új helyen folytathatja.
Kevés információ lelhető fel a szoborról, egy érdekes megközelítéssel Dankó Imre (MTA doktor, etnográfus) szolgált, aki úgy véli, hogy Gyenes Tamás e művében felfedezhetőek folklór elemek.^[3]
Nekem akkor is csak egy bohókás, jópofa vidám figura marad.

---