A lármafa: hírközlő eszköz. "Hajdanában a lármafa az ellenség közeledését, a közvetlen veszélyt fény- és füstjelekkel jelző hírközlő eszköz volt." ^[1]
Ugyanez kicsit bővebben a Néprajzi lexikon szócikkéből: "...magaslatokon elhelyezett, az ellenség közeledését, a közvetlen veszélyt fény- és füstjelekkel jelző hírközlő eszköz. Földbe ásott 8–9 m hosszú rúd, amelynek felső részére szurkos szalmacsóvákat kötnek. A szalmakötél vége, amellyel az egészet körültekerik, leér egészen a földig, és a mellé rendelt őrszem azt gyújtja meg, amikor az ellenséget észleli. Látótávolságra helyezik el a következő lármafát, amit őrzője azonnal meggyújt, ha a szomszédos lármafát füstölni látja; így a lármafák egész láncolata rövid idő alatt jelzi a veszélyt. Éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére. Az erdélyi ogy. 1788-ban a török támadás hírére elrendelte, hogy a havasi ösvényeket be kell vágni és lármafákat kell felállítani. Recens emlékei csak Erdély keleti és déli határvidékein maradtak fenn, többek között a helynevekben..." ^[2]
2019. augusztus 20-án, Szent István ünnepén Lármafát avattak Balatonfenyvesen a Géza nagyfejedelem park szélén. Kíváncsi voltam, hogy kapcsolódik egy vészjelző az ünnephez. Úgy gondoltam, a népi hagyomány felidézése volt az elgondolás alapja itt, ahol a parkban a Kárpát medencét elfoglaló honatyák szobrai kaptak helyet.
Az alkotás kimagaslik a környezetéből. Három oldalról fából készült lábazatok indulnak, amiket a magasban egy kovácsolt vasból készült tűzkosár fog össze. A kosárhoz további elemek kapcsolódnak, amiken csillagokat vélek látni. Ezekre akasztják ünnep alkalmából a nagy, sárga, csodás kidolgozású (réz?) gongot, amit megszólaltatnak. Ottjártamkor azonban nem volt a helyén, csak ünnep alkalmával kerül oda. Képét és hangját azonban megőrizte az ünnepi videó, ami avatáskor készült:

A fenyvesi lármafa tehát egy máglya alakot formáz, aminek fa elemeit hat tűzmadár díszíti. A videón megszólalt az alkotó is, beszélt a lármafa összetevőiről, felépítésről, az elgondolásról.
A polgármester szavaival több évre utalt vissza. A Lármafa gondolata valóban kapcsolódik a parkban felállított, a mai életet is meghatározó magyar fejedelmek szobraira.
Egy általános megfogalmazás, egyben válasz a kérdésemre: "a lármafa ma már a békét és szabadságot hirdeti és ünnepi eseményekre hív, mint az államalapítás augusztus 20-i ünnepe".
Az ünnepséget ökumenikus istentisztelet zárta, a fenyvesi katolikus plébános és a helyi református lelkész megáldották és megszentelték az új kenyeret. ^[3]

---