Az erdélyi örmény magyarok egyik jelentős személyisége volt, a Székelyföldön, Gidófalván született Czetz János (1822-1904) rangos katonatiszt, az 1848/1849-es szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka. A gyergyószentmiklósi örmény központ, a közösség egykori történetét, személyiségének emlékét örző mai leszármazottak állíttatták a műemléktemplomuk cíntermében ezt a szobrot, a személyiség halálának 115-ik évfordulóján ahogy ezt a talapzat hátoldalán olvashatjuk.
Czetz, mint katonaember könyvet írt, a „Magyar Hadnyelvtan a császári és királyi osztriai hadsereg tisztjei számára” címmel, mert méltánytalannak tartotta, hogy a magyar katonákat német nyelven vezényeljék. Bem József mellett ő volt az erdélyi hadsereg tábornokkari főnöke és ideiglenes parancsnoka. A világosi fegyverletétel után, 1850-ben Nyugat-Európába, majd Argentínába emigrált, ahol megalapította az Argentín Nemzeti Akadémiát (Colegio Militar de la Nación). Ő volt az egyetlen magyar, akinek Dél- Amerikában egészalakos szobrot állítottak. Katonai tevékenysége mellett jelentős a földrajztudományi munkássága, hiszen földmérőként dolgozott Argentínában, ahol feltérképezte az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét. Életével bizonyította, hogy örményként a befogadó nemzetek (magyar majd argentin) iránti lojalitás embere volt; magyarként a dél-amerikai emigrációban is erőteljes odaadással, tettrekészen helytállt.
Ez az emlék az első erdélyi szobra, ma már szülőfalujában is áll egy kifejező kőszobra (2022).

---