Íme, eljött a Káli Art-park, a Köveskálon megrendezésre kerülő évi kortárs művészeti bemutató harmadik évadja. Május 15-én nyitottak (a meghívó adatán kívül ezt megerősíti az a személyes levélváltás, amiben szívélyesen invitáltak). Ezen a napon megtörtént a tervek szerinti 13, a valóságban 14 pályamű zsűri által történő kiválasztása. amelyek elnyerték a nyilvános bemutatkozás jogát. Így ezek az alkotások novemberig megtekinthetők lesznek, míg különböző rendezvények egészítik ki az alapprogramot.^[1][2]

...és mégis eljutottam – napsütésben, és sikerült körbefotózni valamennyi alkotást, új felfedezéseket tettem...

Aztán itthon azon törtem a fejem, milyen sorrendet válasszak, melyik legyen az első? Végül azért választottam ezt a monstre (brutál) "méhecskét", mert belépve ő fogadott, kicsit nagyobb lendülettel meglehet, belebotlik az ember.

A "méhecske" figyelemfelhívó, már méretét tekintve is. Mivel én az életben általában erősen igyekszem távol maradni ettől a rovartól, méretét is figyelembe véve, igencsak félelmetesnek tűnik. És mégis..., valamiért mosolyognom kellett. Pedig a dolog komoly. Olvasom:

"A brutalista építészet – a látszóbeton alkalmazása – és az irányzat eszméjének párhuzamba állítása az ember által veszélybe sodort élővilág apró emblematikus állatával, ami a rend, a fegyelmezett munka, a tisztaság és a szorgalom jelképe volt már az ókorban is; az ideális társadalom példája, de mára a veszélyeztetettség megtestesítőjévé vált. Mint ahogy a brutalista épületek megmentésének közösségi szándéka erőteljes, úgy mindinkább erőteljessé kell válnia az emberiség összefogásának az ökoszisztéma fennmaradása érdekében, ami fegyelmezett összefogással érhető csak el. Akár egyéni szinten a kertjeink biodiverzitása által, amikor törekszünk visszaállítani a biológiai sokszínűséget, természetesebb, vadvirágosabb formában, ami a méhek számára a fennmaradást jelenti."^[3]

---