„Megtépett, vérző szívet hordoztam a keblemben, amely nem talált nyugalmat, de még helyet sem leltem, ahol nyugodtan lehajthattam volna a fejemet.”^[1]
A szív a Szentírásban az ember belső életének középpontját jelenti.
Szent Ágoston esetében, a szobron kezében tartott lángoló, más esetekben nyíllal átdöfött szív az Isten iránt érzett szeretet jelképe.^[2]
Az Ágoston-rendiek templomának építtetője Pietro Orsolini, felszentelésére 1669. szeptember 15-én került sor.^[3]
„Magadnak teremtettél minket, Uram, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned.” (Szent Ágoston, Vallomások, 1. 1.)

---