Kolozsvár egyik legjelentősebb tudományos látnivalója, a városközpontól délre emelkedő dombon, a Házsongárdi temető közelében, 14 hektáron elterülő Botanikus kert. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem felügyelete alá tartozó fűvészkert, arborétum elsősorban kutatási célokat szolgált és szolgál, ahová igyekeztek összegyűjteni előbb Erdély, majd Románia flóráját. Végülis a Föld minden részéről található itt, több tizezer növény. A kert kialakításakor figyelembe vették azt, hogy a külömböző sétányok mentén hangulatos szobrokat is állítsanak. Az 1920-as években a Tudományegyetem főépületének, Farkas utcai homlokzatáról leemelték az ottani, többnyire allegorikus szobrokat, melyek közül 5-öt a botanikus kertben helyeztek el, de további figurális plasztikai műveket is elhelyeztek a kert területén.
1960-ban épült meg az arborétum felső részén a nagy üvegház, azaz a Pálmaház az exotikus földrészekről, a trópusokról származó növények termesztésére, bemutatására. Az előtte található sík részen állították fel az itt bemutatott, Kolozsvári Puskás Sándor által mintázott, Korsós lány című, műkő szobrot, ahogy a művész bibliográfiájában meghatározzák, 1969-ben állították fel. A szobor fotója viszont megjelent korábban, az Utunk című kulturális lap XX/14, 1965 április 2-i számában, egy sötét, semleges háttér előtt fotózva. Tehát a mű már akkor 1965 tavaszán megvolt és Két korsó címmel határozták meg.
Egy erős kontraposztban álló fiatal lány szobra, aki bal lábát felemelve, egy lecsíszolt kőtömbre helyezi, ezen térdén és két kezében egy méretes korsót tart. Kissé felemelt fővel, határozott arckifejezéssel a közeli üvegházak felé néz. Allegórikus figura, aki a víz bioszférában betöltő, pótolhatatlan, éltető erejét szimbolizálja. Az említett kőtömb alján találjuk a művész bevésett szignóját. A gömbölyded formaiságot mutató szobor harmónikusan oldja a szomszédos Pálmaház szabályos, párhuzamos vonalú, vonalrendszerének látványát.

---