Csodás hír érkezett a mostani hétvége előzeteseként. Fb-bejegyzést osztott meg Majoros Áron Zsolt, bejegyző a Magyar Nemzeti Múzeum. A Múzeumkertben állították fel az ismerten igen aktív művész egy szobrát. Úgy látom, a szervező, a "mentor" a múzeum, vagyis magáénak vallja az eseményt, de háttér-információ nem sok van.

Az alkotóról, munkásságáról közölt rövid ismertető figyelemre méltó: "Munkássága reprezentálja, hogy a szobrászat 20. század során gyökeresen megváltozott, és az ezredforduló után is állandó és gyors változásban lévő szféráját: azt, hogy egy térbe állított, szobornak nevezett, valamilyen anyagba foglalt, művészi igénnyel megformált tárgy mást és másként fogalmaz és jelenít, testesít meg, mint a korábbi korok plasztikai művészetének művei...."

A poszt részeként közölt videón maga az alkotó beszél. Így kiderül, élve a lehetőséggel, a korábbi, Műcsarnokban rendezett tárlatáról hozta át a parkba ezt az alkotását. Meghívó és infó-k: https://www.facebook.com/profile/100063594880182/search/?q=FRISSEN%202023%20-%20S%C3%9ALYPONTOK
A továbbiakban általánosságban beszél művészetének irányelveiről, jellegzetességeiről – arról a vonulatáról, ami erre az alkotásra is igaz. Megpróbálom átadni, bár az eredeti (a videó) megtekinthető és az az igazi.

A szobor azt a vizualitást képviseli, amivel alapvetően dolgozik. Jellemzően figurális ábrázolásban gondolkozik, de nem a karakter, vagy a személy megragadását tartja fontosnak, hanem magának az "embernek" a megfogalmazását.
Hamvas Béla hármas rendszere jelenti számára a kiindulást: test-lélek-szellem megfogalmazása.
Ismertek áttört alkotásai. Mint mondja, "azért áttörtek és transzparensek ezek a szobrok, hogy ezek a tartalmak belekerülhessenek valahogy a munkáiba."
A szobrot a fény átöleli és körbejárja... és bele is kerül "...át is öleli a fény és bele is kerül és így lehetőség van arra, hogy ezekkel a plusz tartalmakkal megtöltődjön maga a munka."

Szobrászatával alapvetően hidat próbál képezni "az archaikus plasztikai gondolkozás és a napjainkat megújító layer-ekből, vagy a virtuális térből inspirálódott formarend között."

Nekem pedig bearanyozta a hétvégém, hiszen munkásságának ez a vonala – bármily jellegzetes is – kis kivételtől eltekintve ritkán kerül nyílt térre, így csak futottam, akármilyen meleg is ez, az év során várhatóan utolsó kánikulai hétvége.

---