„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!”
– olvashatók Széchenyi István sokat citált szavai abban a kiadványban, amelyben először találkoztam eme emlékmű tervével. E gondolat jegyében készült el Budapest legújabb emlékhelye.^[1]

Az impozáns MVM Dome kézilabda-aréna helyét, valamint az Üllői út-vasút-Gyáli út határolta területet 1898-tól 2008-ig katonai objektum foglalta el. A hajdani I. Ferenc József m. kir. honvéd gyalogsági laktanya 1945-ig az 1. honvéd gyalogezred – «Monte San Michele hősei» – és jogutódjainak szálláshelye volt, 1939-től viszont a korszerű magyar tisztképzés szolgálatába állt. Itt kezdte meg működését a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia, 1947-től pedig a Honvéd Kossuth Akadémia kihelyezett akadémikus ezredének körlete volt. 1957-től tíz éven át adott otthont az Egyesített Tiszti Iskolának, 1967-től a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolának, amelyet 1992-ben Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolának neveztek át. Ugyancsak a falai között működött 1959 és 1999 között a Zeneművészeti Tiszthelyettesképző Szakközépiskola.^[1]

2022-ben egykori „zalkások” vetették fel, hogy emléket kellene állítani a volt laktanyának és az alma maternek. A történelmi hűség, valamint az elődjeik iránti tisztelet okán nem csak saját iskolájuknak, hanem a teljes, 110 éves időszak építészeti és katonatörténeti örökségének kívántak emléket állítani az Üllői úton. Mivel a hagyományőrzésre hivatott szervek nem álltak melléjük, úgy döntöttek, hogy gyűjtést indítanak és önerőből emeltetnek emlékművet. Az Európa Kontakt Buth Alapítvány (EKBA) karolta fel kezdeményezésüket, s a szervezést, valamint az adománygyűjtést is e civil szervezet vállalta fel.^[2]

Az eredeti szándék egy emlékhely kialakítása volt, majd olyan emlékmű elhelyezése, amelyen felsorolásra került volna az összes e helyütt működött intézmény, azonban éppen a kezdeményezők iskolájának nevével adódott probléma: a hatályos jogszabályok szerint Zalka Máté neve nem szerepelhet közterületen elhelyezett emlékművön. Hosszas egyeztetés után alakult ki az emlékkő jelenlegi formája.

Három kőtömbből áll: a középső 300x275x65 cm, a bal oldali 160x100x45 cm, a jobboldali 140x70x40 cm.^[3]

Az emlékkő-kompozíció középső elemén a 110 éves múltra utalva, bronz betűkből kirakott MEMENTÓ 1898–2008 felirat szerepel, alatta három bronz dombormű:
– a 45x55 cm-es baloldalin, a hajdani gyalogsági laktanya törzsépülete emlékeztet az építészeti és katonai örökségre, felirata: I. FERENCZ JÓZSEF M. KIR. HONVÉD GYALOGSÁGI LAKTANYA (ugyanez betűzhető ki az épület homlokzatán);
– a középső, az Erzsébet királyné (Sisi) képével díszített, eredetileg Berán Lajos tervezte, felnagyított sapkajelvény a fél évszázadon át e helyhez kötődő alakulatra utal; felirata: EGYES HONVÉD / I. HONVÉD GYALOGEZRED (Az eredeti sapkarózsán körben van egy felirat is: ZÁSZLÓNKHOZ TÖRHETLENÜL HŰEN, FELSÉGES ANYJÁHOZ HERVADHATLAN KEGYELETTEL)
– a jobb oldali, 45x50 cm-es dombormű pedig, az iskola főépülete, amelynek látványa a főbejárat két oldalán álló „48-as” ágyúkkal évtizedeken át meghatározta az Üllői út eme szakaszának képét, a katonai iskolákat idézi meg; felirata: A TISZTKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI 1947–2008.^[3]

A jobb oldali, talajon fekvő kövön 80x15 cm-es feliratos tábla, alatta a zenészek fegyvernemi jelvényével, a lírával a magyar katonazenész képzésnek állít emléket (1957–1999 / ZENEMŰVÉSZETI TISZTHELYETTESKÉPZŐ SZAKISKOLA), a vele szemközti kövön „A HAZÁÉRT” felirat olvasható a Magyar Honvédség mindenkori katonái előtt tisztelegve.^[3]

Az emlékkő jobb oldalán egy QR-kódos tábla került elhelyezésre, amelyet leolvasva az emlékmű majdan elkészülő honlapját lehet megtekinteni. Az emlékmű egyik tömbjében időkapszula rejtőzik, benne korabeli jelvényekkel, tárgyi emlékekkel, valamint a kezdeményezést elindítók petíciójával, és az anyagi támogatók névsorával.^[4]

Az emlékműhöz Fehérvárcsurgó külterületéről származó rendkívül kemény homokkősziklát, úgynevezett tatárkövet használtak fel, amely ellenáll az időjárás, a fagy, a víz és az UV-sugárzás káros hatásainak. A tatárkövek elnevezést a köznép adta a település környéki kőzetektől eltérő, szanaszét heverő, rendkívül kemény homokkőszikláknak. Mivel geológiai tudás hiányában nem találtak magyarázatot arra, hogyan is kerültek oda, azt regélték, hogy e különleges alakulatú sziklák megkövült tatárok, akiket Szent László király átokkal sújtott.^[5]

Az emlékmű-kompozíció egy móri művészházaspár alkotása; Nagy Edit a bronz domborműveket és az ugyancsak bronz feliratokat készítette el, míg Pintér Balázs a tatárköveket munkálta meg.

Felavatására katonai ünnepség keretében került sor.

---