Gyergyócsomafalva jeles képzőművész-szülőtte, a klasszikus magyar szobrászat kiváló mestere Köllő Miklós (1861-1900). Ő az első művész azon rangos alkotók sorában akik e községből és a szomszédos Gyergyóalfaluból kerültek ki és amely jelenséget a szakma "gyergyói művészcsodaként" is szokta emlegetni.
Kőllő 1861 Karácsonya előtt, december 23-án látta meg a napvilágot egy csomafalvi székely család gyerekeként. "Elemi iskoláit itt járta, majd 1871-től a szomszédos gyergyóalfalvi felső Népiskolában tanult tovább, ahol egy német esztergályostól a mesterséget elsajátította. Élthes Elek tanfelügyelő győzte meg a szülőket, hogy fiúk továbbtanulásába beleegyezzenek." Gyergyóból előbb a barcasági Hosszúfaluban müködő faragóiskolába került, majd innen 1879-ben a müncheni Bajor Királyi Képzőmúvészeti Akadémián, illetve az iparművészeti iskolában végezte művészeti tanulmányait. Innen indult a gazdag művészi munkásságot magának tudó pályafutása, miután 1882-ben hazatért Magyarországra. Szülőfaluja katolikus temploma számára 1893-ban Mária-szobrot készített.
A fiatalon elhunyt, tragikus sorsú tehetséges művész emlékét nem feledte el a szülőfalu közössége. A kommunista duktatúra bukása után közvetlenül, 1990 márius 15-én a helyi iskola az ő nevét vette fel, melyet azóta is büszkén visel.
2010 őszén a nagyközség önkormányzata az oktatási és művelődési szervezetekkel együtt, a két kiváló szobrászának, a klasszikusabb Köllő Miklósnak és a modernebben alkotó Borsos Miklósnak állított maradandó, kültéri emléket, egy-egy kőbe, gránitba faragott mellszobrot a Művelődési Ház előtti parkban. Egyszerre, egy avatóünnepségen leplezték le mindkét szobrot, Dóczy András csíkszeredai szobrász alkotásait.

---