Trefort Ágoston (1817-1888)
kultuszminiszter
Csongrád-Csanád megye
Szeged, Hattyas sor 10. SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kampusz (Trefort Park)
Felállítás: 2023. augusztus 31.
Alkotó: Brzózka Marek szobrászművész
Állíttatta: SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar ^[1]

Trefort Ágoston a reformkorban kezdett politizálni, majd az 1860-as években bontakozott ki pályafutása. Eötvös József közeli munkatársaként foglalkozott a kultúra ügyeivel, majd annak halála után 1872-től élete végéig vallás és közoktatásügyi miniszter volt. A kultusztárca élén Eötvös nyomdokait követte a polgári közoktatás rendszerének kiépítésében. A modernizáció hirdetője és megvalósítója volt, a „közegészség, közgazdaság, közoktatás” jelszavát hirdetve. A modern népoktatás kialakításában folytatta elődje munkáját, és a közoktatás minden szintjét fejlesztette, a polgári iskoláktól az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági szakképzésig, és jelentős középiskolai reformot hajtott végre. Emellett a hazai felsőoktatás rendszerének kiépítésével, új intézmények létesítésével megalapozta azok további, a társadalom elvárásainak megfelelő modernizációját. Korszerűsítette a pesti egyetemet, létrehozta a Műegyetemet és a művészeti felsőoktatást (Zeneakadémia, Festőakadémia, Színiakadémia), valamint kultuszminisztersége alatt kezdte meg működését Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetem. ^[2]

1873-ban elkezdte a tanárképzés reformját, amelyet igen fontosnak tartott az oktatás megfelelő színvonalának biztosításához. A pedagógusképzés fejlesztésének keretében ebben az évben alapította meg Paedagógiumot (később: Polgári Iskolai Tanárképző Intézet) és az Erzsébet Nőiskolát (később: Polgári Iskolai Tanárnőképző Intézet). Ettől az időtől kezdődött az a folyamat, melynek során az elemi iskolai és a polgári iskolai tanítóképzés elkülönült egymástól, majd később, 1918-ban főiskolai rangot kaptak a képzést folytató intézmények, amelyekből 1928-ban Klebelsberg kultuszminiszter egységes, koedukált tanárképzőt alkotott, amelyet Szegedre helyezett. ^[3]

Trefort Ágoston személyében a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar jogelőd intézményeinek megalapítóját tisztelhetjük, ennek kifejezésére döntött a kar a 150 éves jubileum tiszteletére a szobor állításáról, amelynek megalkotásával fiatal művésztanárát, Brzózka Mareket bízta meg. ^[1]

A művész egyfelől a portrészobrok hagyományát követi, másfelől szokatlan dinamikát visz az alkotásába, amikor a gótika szimbolikus ábrázolási tradícióit követve örökíti meg a miniszter szerteágazó munkásságát is a szimbólumok segítségével.

---