Hites Kristóf Benedek-rendi szerzetes, tanár szobra

Csak a második csicsói látogatásomon találtam meg ezt a szobrot, (bár tudtam róla), mert az első utamon tökéletesen szembesütött, nap e’ miatt nem vettem észre, nem mellesleg hozzájárult az elhelyezése is.
A leírás szerint a főtéren áll: Hites Kristóf, Benedek-rendi szerzetes, tanár szobra
Helyszín: Fő tér, Emlékpark, Csicsó, Szlovákia – Csallóköz.
A lényeg az, hogy a főtéren nem áll, mert a főtéren egy „Csicsó emlékhely” van kialakítva - amelyet itt megjeleníteni nem lehet, mert nincs „művészeti elem” - az óriási emlék helyet körbejártam. A tér kétoldalról nyitott a harmadik oldalát egy áruház zárja le, a hátsó részét pedig egy tuja sor és sövényfal zárja le. Nos, a sövényfal mögött van az „emlékpark” alig észrevehetően… „Az iskolával szemben, az üzlet mellett található.”, írja a Csicsó öröksége tanulmány.
A szobor azt a sémát követi, hogy látható egy férfi papi öltözékben, kezében egy könyv (ami lehet a biblia is), szóval: a címből lehet tudni, hogy ki a figura.
Átadva: 2013. október 27-én, a születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett Hites Kristóf-emlékév záróakkordjaként.
„Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban kiutasították az országból, Kanadában, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig a clevelandi szlovák gimnázium tanára volt, ezután bencés társaival a kaliforniai Woodside-ben bencés perjelséget és magyar nyelvű bencés gimnáziumot alapított. 1984–1990 között a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya elnöke, a Kettős Járom Alatt c. lap szerkesztője volt. 1989 után egyik kezdeményezője és anyagi támogatója volt az alakuló Rákóczi Szövetségnek. 1994-ben Magyarországra költözött.”
Amikor szobrok után kutat az ember, meglepetés is érheti. Például itt van Csicsó Szlovákiában, eldugott helyen nem a turisták fő sodorvonalában.
Aztán kiderül, hogy a Felvidék egyik legnagyobb centruma a magyar történelem megemlékezéseinek.
Csicsó (szlovákul Číčov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, kb. 1200 lakossal.
Csicsó nagyjából a Duna mellet fekszik, megszenvedte, 1965-ben a Duna árvize pusztította.
Hiába készültem föl Csicsó szobraiból – melyeknek a száma tetemes - a helyszínen mégis meglepetések érik az embert. De, hát az elképzelés, pontosabban a leképezés és a valóság közötti differencia természetes. Így az előre föltérképezett szobrok felfedezése során a szerencsének és a helyi segítségnek is nagy szerepe volt. Még emellett is jónéhány szobornak nem akadtam nyomára. A helyi segítségről azt tudom elmondani, hogy készséges volt, akit megszólítottam, tudott magyarul – némelyikük ízes akcentussal, - ill. volt olyan is, hogy engem szólítottak meg, honnan jöttem, de az ugye látszott: Magyarországról, hanem hogy konkrétan honnan? Volt olyan is, akivel beszélgettem, de a kutyáját viszont szlovákul szólította. A kutya nem értett magyarul.
Csicsón három kialakított szoborpark van, plusz az egyedi szobrok... Egy csoda…

---