Csendesen bújik meg a szobor egy magánház udvarán. Eredetileg közterületen őrizte a falu e részének lakóit, ám a településrendezés idővel úgy hozta, hogy egy családi ház kerítése mögé került az öreg kőszobor. Sőtér Éva által 1795-ben állíttatott szobor méltóképpen élte meg 200 éves születésnapját. 1995-ben Varga Zoltán értő kezei között újult meg. ^[1]

A négyszög alapú emelvény félköríves talapzatának középe egy domborműnek ad helyet: barlangban fekvő Szent Rozáliát ábrázolja.^[2] A dombormű két oldalán üres falitükrök vannak. A félkörívesen emelkedő párkány tetején talapzaton áll maga a szobor, a félkörív oldalán kereszt és a készítés éve látható.
Jánost teljes papi ornátusban ábrázolja alkotója, mellkasához szorított pálmaágak közötti feszülettel.
A Nepomuki Szent János ábrázolások jellemzően egyalakosak, de pár alkotáson angyalok társulnak hozzá. Itt azonban Szent Rozália csatlakozik hozzá. Ilyen párosításban ritkán fordulnak elő. ^[3]
A két szent közötti kapcsolat nem triviális, hisz nem is éltek egy idősíkban. János a XIV. században élt (1350-1393), míg Rozália a XII. században (1130-1166). Nepomuki Szent Jánost a molnárok, vízimolnárok, hajósok, halászok, a papság, a gyónási titok védőszentje; árvizek idején is segít a hozzá szoló ima. Szent Rozália a a járványos betegségek védőszentje, a középkorban a pestis elleni küzdelem egyik vallási bástyája.

---