A kismartoni (Eisenstadt) Esterházy-kastély építése Esterházy Pál nádor megbízásából 1663–1672 között valósult meg.^[1]
Most Ausztria legfiatalabb tartományi székhelyének szimbóluma.
A történelmi arcképcsarnok domborművei a homlokzaton láthatók, műlap is készült róla.^[2]
Homlokzati díszeit Hans Matthias Mayr, az Esterházy család egyik udvari kőfaragója készítette 1667-ben.^[3]
„Esterházy Pál a honfoglaló magyar vezérek mellszobrait állította a falmezőkbe, sőt, a sorba önmaga és apja képmását is beleillesztette. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy magát és családját ezektől a dicső ősöktől származtatja. A mellszobor-sorozatot Hans Mathias Mayr kismartoni szobrász készítette lorettói homokkőből 1667-ben.”^[4]
Esterházy Pál és Miklós mellszobra fölött, fonatos kőkeretben Szűz Máriát látjuk a gyermek Jézussal.
Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya.
„Mi magyarok elsőként, de nem egyedül tiszteljük Nagyasszonyunknak, azaz nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát.”^[5]

Esterházy Pál életének minden eseménye Mária ünnepen megy végbe. Mária ünnepen születik, Mária ünnepen érik legnagyobb kitüntetései, Mária ünnepen hal meg, 1713. március 25-én.^[6]
Esterházy Pál herceg, Magyarország későbbi nádora Mária tisztelete közismert. Elrendelte például, hogy szombatonként mécsest égessenek a Mária tiszteletére állíttatott szobrok előtt.

---