A hajdúváros késő barokk stílusú régi városháza 1810-ben épült és a jelenlegi Bocskai-szobor és a Hajdúkerületi Székház között állott. Az 1842-ben négy hivatali helyiséggel és egy nagy tanácskozóteremmel bővített épület utcai homlokzatát már kezdettől fogva a város címere díszítette. Az udvarán tűzoltószertárral rendelkező épület azonban egy évszázad múltán kicsinek bizonyult a legnagyobb hajdúváros számára ezért új, impozáns városháza építését határozták el már 1902-ben. Az új Városháza építése és a régi lebontása párhuzamosan zajlott 1905-1906-ban, ugyanis a lebontott középület csaknem minden tégláját felhasználták az új építése során. A régi Városháza bontása 1905 augusztusában teljesen befejeződött. ^[1] Az új Városháza új címert is kapott: https://www.kozterkep.hu/5196/hajduboszormeny-cimere, viszont szerencsére gondoskodtak a régi épületen található gipsz címerről; épségben levették a városháza kis attikáján kialakított helyéről és raktárba került. H. Fekete Péter, a Református Leányiskola igazgatója 1928-ban a Kerületi Székházban lehetőséget kapott egy Városi Múzeum kialakítására; így ez a dombormű is a várostól ennek gyűjteményébe került. Maga a címer jelenlegi helyére, a Hajdúkerülti Székház árkádos, első emeleti folyosójának végébe már az első állandó múzeumi kiállítás megszervezésekor kerülhetett az 1950-es évek elején; ahol azóta is megtekinthető.^[2] A festett gipsz címer egy szokatlanul plasztikus, dinamikus, "naív" ábrázolás, amely több, mint két évszázados fennállása alatt is leköti a szemlélőt.

---