És lassan itt a november, amikor bezár az idei, immár hagyományosnak mondható kortárs művészeti alkotások gyűjtemény, szám szerint a harmadik évad. Nem könnyű ide eljutni, legalábbis nekem nem, de eddig mindhárom bemutatót sikerült megcsípni és nagy örömet okozott.
A nyitás napján zajlott a zsűrizés, amikor a tervezett 13 helyett 14 pályaművet választottak ki. Ők elnyerték a nyilvános bemutatkozás jogát, november végéig tekinthetők meg. Addig pedig különböző rendezvények egészítik ki az alapprogramot.^[1][2]

Kicsit megijedtem, mert háttéranyagot keresve, a park honlapján nem szerepelt szöveges bemutató – sajnos, nem egyedi. Márpedig nagyon nehéz az ilyen kortárs alkotásról olyat írni, ami lehetőleg nem butaság, jó ha lehet az alkotóra hagyatkozni.
Itt azért szerencsére van videó, amin a fiatal szobrász részletesen bemutatja alkotását, amit minden jel szerint idén, ide készített – tehát, figyelemmel a helyre, a környezetre.

Mindák Gergely egyike azoknak, akik részt vettek az eddig megrendezett valamennyi bemutatón, minden alkalommal betonból készített alkotással. Elmondása szerint idei műve egy fűzfát ábrázol, máshogy: egy "fűzfát szimbolizál". A témaválasztásban fontos volt, hogy a hely (a park) maga természet-közeli, "hiszen az alkotás és környezete egymást erősíti".

Az anyagválasztásnál a téma (is) meghatározó. Itt a beton tartóssága összhangban van a fűzfa jellemző tulajdonságával, hogy a természet viszontagságait jól tűri, jól kell tűrnie. "...hiszen a fűzfa is egy olyan növény, ami az egyik legküzdelmesebb környezeti feltételeket teremtő élőhelyen létezik... hogy a környezetének a nagy részét a víz elönti az évnek egy részében és ebben az időszakban szinte egy víz alatti, teljesen megváltozott világban él.(...) több világban is otthon van... – ez az áthallás is inspirált arra, hogy valamilyen módon foglalkozzak vele, vagy megjelenítsem..." ^[3]

---