A Kulturális Örökség Napja alkalmából szervezett bejáráson eljutottam végre a Pest megyei Vármegyeháza épületébe. Már nagyon rég terveztem, de sajnos már elég homályos, mi volt eredetileg a kitűzött cél. Viszont a minket érintő többség már régen itt van a Köztérképen.
Most, hogy személyesen találkoztam a lapról már ismert alkotásokkal, új szempontok jelentkeztek. Látható, hogy az itt elhelyezett szobrok és díszítő elemek az 1945 utáni újjáépítéshez kötődnek. Ezt as feladatot Imrényi Béla kapta, aminek középpontjában a műemléki helyreállítás állt. Ezt azonban Imrényi elég egyénileg értelmezte, valahogy annak szellemében, hogy mindezt "stílszerűen kell végrehajtani". Persze, voltak korlátok, ezért az alkalmazott megoldásokra illik a megfogalmazás: "a szükség törvényt bont és élelmessé teszi az építészt".
Imrényi megoldásai természetesen eltérő véleményeket váltott ki "kritikusaiból", de nem egészen biztos, hogy sokkal jobb megoldás születhetett, a vitákat pedig hagyjuk a korra, amiben születtek.
Nehéz mindezt itt röviden összefoglalni, de – a lehetőségek szerint – ajánlanám a forrás cikket. Igaz, az alkotások értékét mindettől függetlenül kell/lehet megítélni, mégis a történet érdekes.
Imrényi a stílszerű műemlékvédelmet (többek között) úgy valósította meg, hogy különböző, szerinte ide illő tárgyakat gyűjtött össze az ostrom utáni Budapestről és "megőrzésre" beépítette, vagy a vármegyeháza udvarán helyezte el. Elmélete szerint így sokkal inkább szolgálták ezek a tárgyak a köz tájékoztatását, az ízlésformálást, mintha múzeumba zárták volna.
Ebből a szempontból nézve, egészen meglepő, hogy milyen sok elem került ide az ún. "két törökhöz" címzett házból, amik itt-ott elhelyezve, láthatók, több szobor is származik onnan. Ez a kör érinti a mostani műlapot is, mivel a második udvar homlokzatán látható maszkok ugyancsak onnan kerültek ide. "A keleti oldal homlokzatának kőből készült Jón oszlopfejei I. em. erkélyrácsa és összes domborművei (maszkok) a Deák téri 1. sz. alatt állott „két törökhöz“ címzett ház homlokzatairól származnak."
"Származását tekintve" egy kivétel van ezen a homlokzaton, az viszont talán a legtetszetősebb, "az északi oldal közepén elhelyezett ónból öntött kis oroszlánszobor a Szervita-tér 4. sz. alatt állott egykori Teleki-ház oromzati címerét díszítette...".
(Az adalék kép kakukktojás, a forrás "mosolygó férfifej"-ként említi. Nehezen besorolható ide, vagy máshová, egy másik udvar átjárójához került beépítésre. Lipótvárosból származik azzal, hogy /állítólag/ az egykori Neugebaude épületén volt látható).

---