Úgy indult, hogy a Fb-t nézegetve, egyszer csak szembenézett velem Babusa János két emberrel, háttérben egy frissen felavatott emléktáblával a háttérben. Gondoltam, ennél napra készebb nem is lehetek egy avatással kapcsolatban. (De persze igen, ha a meghívót csípem el és el is megyek...) Történt ez október 18-án (második kép és dátuma a linken). ^[1] Másnap megkerestem a később esetleg használható cikket, ami tudósít az eseményről, el is mentettem mindkét linket.
Most jutottam el, hogy lefotózzam az emléktáblát, készíteném a műlapot és ahogy most már figyelmesebben olvasom a tudósítást, látom, 19-ét írnak.^[2]
Gondolom, egy elírás inkább lehetősége nagyobb, mint egy adott napon készült fotót az előző napon feltölteni. Megerősítésként megkerestem az eseményre szóló meghívót is, ami 18-ra invitál.^[2] Így az avatás napjának 18-át írtam.
Aujeszky Aladár halálának 90. évfordulója alkalmából a tudósra emlékeztek egykori lakhelyén az emléktábla állításával: "Aujeszky Aladár (1869-1933) világhírű állatorvos, orvos, mikrobiológus, a veszettség elleni kutatások úttörője, a róla elnevezett Aujeszky-féle betegség felfedezője előtt tisztelegve állított emléktáblát Budapesten az Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság és a Magyar Zoonózis Társaság." ^[3]
Az egyetem rektora beszédében ismertette Aujeszky Aladár életútját. Szerteágazó kutató munkájának két eredménye emelhető ki. Az egyik, hogy bevezette az állatoknál a kötelező oltást a veszettség ellen. Ezzel az állatok gyógyításán kívül a megelőzés terén történt nagy előrelépés, ugyanakkor megakadályozta, hogy a veszélyes kór az emberre átterjedhessen.
A másik felfedezés nem csak, hogy nevéhez fűződik, de az utókor róla is nevezte el az ún. álveszettséget. Ez a betegség összetéveszthető, de nem azonos a veszettséggel, leírása 1902-ben történt. Ma Aujeszky-féle betegségnek nevezik.
A két kutatómunka és eredménye önmagában is elég, hogy kivívja az utókor tiszteletét. ^[2]

---