Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Uralkodása idejét „Erdély aranykora” néven említik. ^[1]

A szarvasi városháza folyosóján találtam rá, a házasságkötő terem előtt álló Bethlen mellszoborra. A fából készült életnagyságú alkotás egy egyszerű kis asztalon áll. Egy tömbből faragott talapzaton a név és évszám faragása olvasható. Korhű ruhában zsinóros mentében, fején jellegzetes süveg szerű fejfedőben ábrázolta a fafaragó. Alkotói szignó nincs rajta, annyit tudtam kideríteni, hogy ajándékba kapta a város, de honnan és kitől arra nem derült fény.

Szarvas város önkormányzatának kabinetje, Petneházi Andrea közlése:
"A szobor Szilágysomlyóról került Szarvasra. Szilágysomlyó Szarvas testvérvárosa, a Partiumban fekvő város. 2004-ben ajándékozták városunknak, amikor az Aranycsapat Alapítvány Kárpát medencei focitornájának középdöntői helyszínéül Szarvast, a Történelmi Magyarország közepét választották.
Azért Bethlen Gábort ábrázolja a szobor, mert a Szilágysomlyó testvérvárosunk és a Bethlen család neve egybeforrt, várkastélyuk maradványi ma is láthatók a városban, ezért esett a névadása a tornának is rá. Sajnos a tornákat már nem rendezik meg, a szobor állagmegóvás miatt van jelenleg a Városházán. Faragója számomra nem ismert, többeknél érdeklődtem utána, de sajnos nem sikerült egyelőre megtudnom." ^[2]

---