"A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a nagy elődök emléke előtt tisztelegve, egyben múltjának megbecsülése és hagyományainak megőrzése céljából létesített szoborparkot a Szent István Campuson. Dimény Imre egykori földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter, a jogelőd Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem volt rektora, Széchenyi-díjas akadémikus bronz mellszobrát október 25-én leplezték le."

Úgy érzem, érdekes a szoborparkban felállított első alkotás alanyának megválasztása, hiszen Dimény Imre az az ember volt, aki az 1968-as gazdasági reform lezárását követően igyekezett annak minél több részletét a gyakorlatba átültetni. Érdekes számomra az is, hogy – elhangzott – az egyetem "Dimény Imre szellemi hagyatékával élve tervezte meg az új oktatási rendszerét", amiben alapelv, hogy az oktatást és a kutatást közösen kell végezni úgy, hogy a termelésben hasznosítható legyen.
Dimény Imre munkássága miniszterként 1967-től 1975-ig tartott, de ennek hatása kihatott a mezőgazdaságra 30 éven át.

A tudós 1994-ben vette át a Honoris Causa doktor címet. A jelenlegi rektor idézett az akkor elmondott beszédből „Egyik korán felismert tanulság az, hogy mindennemű munkát – legyen az akár miniszteri tevékenység is –, szakmai háttér nélkül eredményesen lehetetlen folytatni. Amikor 1967-ben mint miniszter bemutatkoztam a MÉM apparátusa előtt, azt mondtam, zöld út a tehetségnek, a hozzáértésnek, a szakmai felkészültségnek és a hivatástudatnak. Akkor 1967-ben ez a kijelentés nem volt csupán egyszerű közlés. Ennek komoly tartalmi, eszmei mondanivalója volt. Az addigi egész élettevékenységemet és munkámat ugyanis elsősorban a szakemberekre építettem, a hozzáértésre és hivatástudatra.”

Az elhangzott beszédek méltatták a tudós, miniszter tudását, tulajdonságait, amik révén példaképnek tekinthető: közvetlenség, segítőkészség, emberi nyíltság, őszinteség.
A forrásként feltüntetett cikk egy videót is tartalmaz a szobor avatásáról.

---